Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Az Ukrán Vészhelyzeti Szolgálat felvétele egy orosz légicsapásban találatot kapott, bányászokat szállító busz roncsáról a Pavlohrad községben fekvõ Ternivkában 2026. február elsején. A támadásban legkevesebb 12 bányász vesztette életét.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Vészhelyzeti Szolgálat

Itt a terv: katonai választ adna Európa és Amerika az orosz tűzszünetsértésre

Három fokozata lesz a válasznak, ezekről állapodott meg lapértesülés szerint Ukrajna a nyugati szövetségeseivel.

Terv készült arra az esetre, ha a jövőbeni tűzszüneti megállapodásokat Oroszország folyamatosan megsértené. Mint a Financial Times névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva megírta, ilyen esetben Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai támadással válaszolna. A terv célja az Index szemléje szerint az lenne, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán tűzszünet betartását erővel is ki lehessen kényszeríteni.

Ha Oroszország megszegné a tűzszünetet, először diplomáciai úton reagálnának. Ez egy Moszkvának küldött hivatalos figyelmeztetést jelent, felszólítva az országot, hogy térjen vissza az egyezmény betartásához. Ha ezt 24 órán belül Oroszország teljesíti, más következmény nem élesedne.

Ha Oroszország nem hagy fel a tűzszünet megsértésével, a második fázisban az ukrán hadsereg felveszi a harcot, és a „hajlandók koalíciója” – amelyben EU-s tagállamok mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Izland és Törökország is szerepel – katonai támogatást nyújtana Ukrajnának.

Amennyiben Oroszország 72 órán belül nem állítja le az agressziót, életbe lép a harmadik fázis, amelynek keretében koordinált nyugati „katonai válasz” érkezik az orosz jogsértésre, ebben az Egyesült Államok hadereje is részt venne.

Nem világos egyelőre, hogy ez a harmadik fázisos kataonai beavatkozás mit jelenene pontosan.

A terv részeként Franciaország és Nagy-Britannia állandó jelenlétet ígért Ukrajna területén. Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer korábban kijelentette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország „Ukrajna-szerte katonai bázisok állít fel” Ukrajna védelmi szükségletei érdekében, az Egyesült Államok pedig high-tech eszközöket küldene, melyekkel monitorozzák a tűzszünet betartását.

(A nyitóképen: Az Ukrán Vészhelyzeti Szolgálat felvétele egy orosz légicsapásban találatot kapott, bányászokat szállító busz roncsáról a Pavlohrad községben fekvõ Ternivkában 2026. február elsején. A támadásban legkevesebb 12 bányász vesztette életét.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×