Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azon a véleményen van, hogy az áramkimaradások pozitívan hatnak majd az országra, ugyanis nőni fog a születésszám Ukrajnában. Kuleba egy interjúban úgy fogalmazott, szerinte az áramkimaradások „a legjobb alkalmak arra, hogy szeretkezzünk és örüljünk az életnek”.
Nem biztos, hogy ezzel egyetért az a 4,5 millió ember, aki ország-szerte áram nélkül maradt az elmúlt napokban. A legutóbbi orosz rakétatámadások során 18, javarészt energetikai létesítményben okoztak károkat az oroszok. Kijev megyében 16 000 háztartás borult sötétségbe az orosz támadások után. A fővárosban még ennél is több, 270 000 lakásban ment el az áram, a fogyasztók 40 százaléka pedig víz nélkül maradt – közölte Vitalij Klicsko, a város polgármestere.
A villamoshálózatban okozott károk miatt a spórolásra irányuló felhívások és az áramkimaradások az egész fűtési szezonban aktuálisak lesznek. Ezt már Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo állami energiaszolgáltató vállalat elnöke mondta.
Ukrajna az október eleji rakétatámadások után azonnal leállította a villanyáram exportját, most az importenergia befogadásán dolgoznak. A napokban már megindult a Szlovákiából Ukrajnába történő villamosenergia-import próbaüzeme.
A helyzet azonban továbbra is kritikus,
naponta több hosszabb vészlekapcsolással számolhatnak egyes megyékben.
Kárpátalja kormányzója arról biztosította a helyieket, hogy az illetékesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy itt a lakosok ne maradjanak 12 órára áram nélkül. Viktor Mikita maximum négyórás áramszüneteket ígért a megyében. Ehhez képest a kárpátaljaiak arról számolnak be, hogy több településen 6-8 órán keresztül is szünetelt az áramellátás.
Mint kiderült, a vészleállások az állami szolgáltató utasítására történnek. Amennyiben túlterhelést észlelnek a hálózaton, az ország energiarendszerére nehezedő nyomás gyors csökkentése érdekében a szakértők 15 percen belül intézkednek és bárhol lekapcsolhatják az áramot. Így a megyei illetékesek nem tudnak pontos előzetes információt adni arról, hol lesznek áramkimaradások.
Néhány kaotikus napot követően a megyei áramszolgáltató szakemberei kidolgoztak egy naponta frissülő ütemtervet, amelyből nagyjából tájékozódni lehet, másnap hol és mikor kell áramkimaradásra számítani. A tapasztalatok eddig azt mutatják, jóval kevesebb helyen kapcsolják ki az áramot, mint ahogy azt beígérték. Ezt azzal magyarázzák, hogy ha az ipar kellőképpen takarékoskodik, akkor a lakosságot kisebb mértékben sújtják a korlátozások.
Az áramszünetekből viszont igyekeznek kihagyni az olyan létfontosságú intézményeket, mint például a kórházak. A Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház nőgyógyászati osztályának ápolónője arról számolt be, hogy náluk még nem volt áramkimaradás, de amennyire tudnak, takarékoskodnak is.
„Legjobb tudomásom szerint a kórházunkban van áramfejlesztő, ugyanis amikor Covid-központként üzemeltünk, akkor elláttak minket minden szükséges felszereléssel. Figyelmeztettek minket arra, hogy kevesebb áramot használjunk. Ahol nem muszáj, ott nem ég a lámpa, a folyosón, a nővérszobában lekapcsoljuk nappal, de a betegek is partnerek a takarékoskodásban, ők sem kapcsolnak villanyt, ha nem muszáj” – mondta Halas Katalin ápolónő.
A régió egészségügyi intézményeinek valamennyi sürgősségi, sebészeti és szülészeti osztálya fel van szerelve áramfejlesztő generátorral – erősítette meg a megyei közigazgatás első helyettese. Miroszlav Bileckij szavai szerint az egészségügyi minisztérium több mint 1200 generátort kíván még vásárolni az ország egészségügyi intézményei számára, így valószínűleg növekedni fog azon kárpátaljai kórházak száma is, amelyek tartalék áramforrással fognak rendelkezni.