A megoldásról tárgyalt Berlinben Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tartományi kollégáival, illetve számos helyi önkormányzat képviselőivel. A Tagesschau tudósítása szerint a találkozón megállapodás jött létre arról, hogy a kormány csaknem hatvan, állami tulajdonban lévő ingatlant ad át a tartományoknak a menekültek elszállásolásának segítésére. A menekültprobléma kezelése érdekében a kormány eddig 300 ingatlant adott át a tartományoknak, ezek számát most 56-tal növelte.

Ezenkívül a belügyminiszter pénzügyi támogatást is ígért a helyi kormányzatoknak, ennek részleteit hamarosan tisztázzák. A belügyminiszter közlése szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta a központi hatóságok kétmilliárd euróval segítették a menekültek elszállásolását.

Nancy Faeser hangsúlyozta, hogy a politika és a társadalom továbbra is kész az ukrajnai menekültek befogadására. Utalt ugyanakkor arra, hogy minél tovább tart a szörnyű háború, annál nehezebb megbirkózni ezzel a humanitárius feladattal.

Németország eddig kereken egy millió menekültet fogadott be Ukrajnából

– közölte miniszter. Ugyanakkor egyre nagyobb gondot jelentenek a balkáni útvonalon, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező menekültek.

Az idei esztendő első nyolc hónapjában összesen 132 ezren folyamodtak menekültjogi státuszért, ami 19 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakának adataihoz képest.

Ezen a téren mielőbbi korlátozásra és erőteljesebb uniós összefogásra van szükség – tette hozzá.

Faeser ezzel indokolta, hogy a szomszédos Ausztriával további egy évvel meghosszabbították a határ ellenőrzéséről szóló, novemberben lejárszóló egyezményt. Szükségesnek nevezte azt is, hogy a dublini rendelkezésnek megfelelően

visszatoloncolhassák azokat a menekülteket, akiknek befogadására más uniós tagállam az illetékes.

A dublini rendszer azon kritériumok és eljárások összessége, amelyek meghatározzák, hogy az Európai Unió mely tagállama felel egy nemzetközi védelmet kérő személy ügyének elbírálásáért. A rendszer lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy a menedékkérőt visszaküldje a kérelem feldolgozásáért felelős tagállamba. Ez az az ország, amelyen keresztül a menedékkérő először az Európai Unió területére belépett.

Joachim Hermann bajor belügyminiszter ennek kapcsán felszólította a kormányt arra, hogy ne vállaljon további kötelezettséget az uniós külső határokkal rendelkező országokból, például Olaszországból érkező menedékkérők befogadására.

A konferenciával egyidőben az ellenzéki CDU/CSU szigorú határellenőrzést javasolt a német–cseh határon is. A konzervatív pártszövetség parlamenti frakciója felszólította a kormányt arra is, hogy gyakoroljon nyomást azokra az országokra, amelyek politikája elősegíti az Európába és különösen Németországba irányuló illegális migrációt. A frakció ennek kapcsán Szerbiát említette, ahová vízummentesen érkezhetnek a menekültek.

A menekültek befogadásával kapcsolatos problémákat jelzi, hogy elsősorban a keleti tartományokban több atrocitást követtek el menekültszállások, illetve menekültek ellen. A türingiai Apolda városában ismeretlen tettesek

egy, ukrajnai menekülteket elszállásoló épületet akartak felgyújtani,

a rendőrség, illetve a tűzoltóság azonban megakadályozta a tervezett merényletet. Az épületben mintegy 150 ukrán menekült tartózkodott.

Lipcsében szélsőjobboldali tüntetők tiltakoztak az ukrán menekültek befogadása ellen. "Disznók, akik a mi költségünkön éltek", "Nácik kifelé". Ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal vonultak azon a megmozduláson, amelyet a Szabad Szászok elnevezésű szélsőjobboldali kis párt szervezett.