eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
20 October 2021, Mecklenburg-Western Pomerania, Lubmin: View of pipe systems and shut-off devices at the gas receiving station of the Nord Stream 2 Baltic Sea pipeline. Originally, the pipeline for natural gas from Russia was scheduled to go into operation at the end of 2019. In accordance with the EU Gas Directive, a certification process is still underway at the German Federal Network Agency for the recognition of Nord Stream 2 AG as an Independent Transmission System Operator. Nord Stream 2 AG is backed by the Russian gas monopolist Gazprom. Photo: Stefan Sauer/dpa (Photo by Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images

A kormány energiapolitikája és a szankciók ellen tüntettek az Északi Áramlat-2 német végállomásán

A tüntetők követelték az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését és az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók eltörlését. A tüntetés helyszíne Lubmin település volt, amely az új gázvezeték végállomása.

Alig 24 órával a tiltakozó megmozdulás előtt a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy belső elemzésben arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt.

A BKA szerint a járványügyi intézkedések ellen szerveződő tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.

Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.

"Németország számára biztosítani kell a jövőt, ezért az Északi Áramlat 2 vezetéket üzembe kell helyezni"

– ez volt a lubmini tüntetők egyik legfőbb jelszava.

A vezeték többéves munka után tavaly készült el, üzembe helyezését az Olaf Scholz kancellár által vezetett kormány nem engedélyezte. Egészen a közelmúltig csak az Északi Áramlat-1 vezetéken érkezett Oroszországból földgáz, a szállítást azonban az elmúlt hetekben az orosz hatóságok műszaki okokra hivatkozva csaknem teljesen leállították.

A megmozdulás résztvevői reményüket fejezték ki, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével ismét elegendő mennyiségben és kedvező áron érkezhet gáz Oroszországból. Ezáltal pedig az energia ára megfizethetőbbé válhat.

A több északi, illetve északkeleti tartomány regionális közszolgálati médiuma, a Norddeutscher Rundfunk beszámolója szerint a tüntetők követelték a kormány lemondását. Többen közülük orosz zászlókkal vonultak. Rendőrségi beszámolók szerint a megmozdulás viszonylag békésen zajlott, csupán akkor került sor tettlegességre, amikor néhány tüntető ukrán zászlóval a kezében Oroszországot terrorista államnak nevezte. Több tüntető a Wir sind das Volk (Mi vagyunk a nép) feliratú transzparenssel vonult.

1989 őszén az egykori NDK-ban Lipcsében kezdődtek, és szinte menetrendszerűvé váltak a "hétfői tüntetések". Október 9-én már mintegy 70 ezren a Wir sind das Volk jelszóval tüntettek a kommunista rezsim ellen.

A tüntetések novemberben a berlini fal leomlásához és a keletnémet kommunista állam összeomlásához vezettek.

A mostani lubmini tiltakozó megmozdulás szervezője a 2020 júniusában alakult, Die Basis nevű jobboldali párt szervezte. A kis párt megalakulásakor a koronavírus-járvánnyal szembeni korlátozó intézkedések elleni tiltakozást tűzte zászlajára. Szeptember elején ugyancsak Lubminban Oroszországot támogató megmozdulást szervezett. A kis párt több helyi választáson próbált bejutni az egyes tartományi parlamentekbe, ez azonban nem sikerült.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×