eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Orosz katonák felvonulása a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Kaiser Ferenc: az embererő most már "pipa", a lőszer a kérdés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin eddig is csak fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, a mozgósítás után ez katonailag még indokolatlanabb lépés lenne, ám egy diktátor lépései mindig kiszámíthatatlanok. Ukrajna megtámadása mellett sem szóltak észérvek – emlékeztetett.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy látja, hogy a mozgósítandó mintegy 300 ezer orosz tartalékos jelenlegi állapotában szinte semmire nem használható. Frissítő kiképzésre lesz szükségük, főleg a sorkatonai szolgálatukat régebben teljesítőknek.

„Ehhez hely kell, fegyverzet meg képzett tisztek, tiszthelyettesek, akik ezt megadják nekik” hívta fel a figyelmet a docens. Hozzátette, a harkivi régióban lényegében összeomlott egy szakaszon az orosz front, így lesznek olyanok, akiket mondjuk akár csak két-három napos vagy egy-két hetes kiképzést követően fognak bevetni az arcvonalban.

900 ezer fős haderő az orosz, jelentős mennyiségű tiszt van máshol is, mint az ukrajnai háborúban – felelte a felvetésre, hogy a kiképzést végzők nem a fronton vannak-e épp.

„A magasabb beosztásúak meg egyébként a tartalékos tisztek között is vannak olyanok, akik elvileg visszamehetnek lövésztisztté.

Ezeket a behívott embereket leginkább, a leggyorsabban gyalogossá, lövészkatonává lehet kiképezni.

Tulajdonképpen az orosz haderőből elsősorban a lövészkatona hiányzik, márpedig gyalogos nélkül sem támadni, sem védekezni nem nagyon lehet” – mondta Kaiser Ferenc. Hozzáfűzte, hogy a veszteségek is leginkább a lövészeket érintik.

Kétmillió körülire becsülik a használható tartalékosok számát – mondta el. Ennél szerinte több lehet, mivel sorállomány is van. A 144 milliós országban szerinte a férfiak negyede alkalmas sorkatonának. Ennyi fegyvere nincs Oroszországnak.

A bejelentés a docens szerint annak a beismerése, hogy nem úgy alakul a háború, ahogy Moszkva eltervezte, de az is erre utal, hogy folyamatosan emelték a fizetést, több ezer dollárral csábították az önkénteseket.

„A legdurvább, hogy most már a börtönökből köztörvényes bűnözők közül is toboroz akár az orosz haderő, akár pedig az orosz haderő oldalán harcoló katonai magánvállalatok”

– tette hozzá.

A létszámproblémát enyhítheti a mozgósítás, de „ezek a kényszersorozott emberek, akiknek megadni is tilos magukat, mert ha önkéntes megadás felvetődik, akkor tíz év börtönt kaphatnak, hát az ő, mondjuk úgy, motiváltságuk erősen kérdéses lesz”.

Kaiser Ferenc úgy látja, hogy

az atomfegyver bevetése pont ezzel a részleges mozgósítással lett elhalasztva.

„Onnantól kezdve, hogy nagy mennyiségben ezek a tartalékosok megérkeznek, nem szükséges atomfegyvert bevetni. Ezzel a 300 ezer tartalékossal, amennyiben megérkeznek, az ukrán élőerőt az oroszok ellensúlyozni tudják” – mondta. Nukleáris fegyver bevetése akkor lenne valószínű, ha a NATO támadná meg Oroszországot, ezt pedig a hevesebb lengyeleken kívül szerinte senki nem óhajtja. De!

„A diktatúra és azon belül a diktátor döntéseit nagyon nehéz megjósolni. Már katonailag innentől kezdve annyira nem indokolt,

eddig sem volt indokolt az atomfegyver bevetése, ennek ellenére Oroszország meghúzhatja ezt is, mert egy diktátor vezeti”

– mondta Kaiser Ferenc.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy

  • Oroszországnak 1500 azonnali készenlétben lévő töltete van, a raktárkészletekkel együtt pedig 6500-6600 darab.
  • A NATO együtt olyan 7000 töltettel bír.

Ha ezeket mind kilövik, mindenki meghal a Földön. Oroszország inkább blöffként használja. Ráadásul:

„Az orosz határok mentén zajlik a háború, tehát valahol át akarok törni és mondjuk Harkivnál ledobok egy egy atomtöltetet, akkor a nukleáris csapadékkiszóródás révén, meg ha olyan a szél, akkor annak egy jelentős része visszamegy Oroszországba” – szögezte le. Ha civilek millióit ölnék atomfegyverrel, akkor tovább romlana a világban Oroszország sok országban amúgy sem túl fényes megítélése – fűzte hozzá.

„Minden józan érv amellett szól, hogy Oroszország nem fogad atomfegyvert bevetni, de hát a legtöbb józan érv amellett szót, hogy Oroszország Ukrajnát sem fogja megtámadni,

aztán mégis megtette” – emlékeztetett a szakértő.

Külső katonai segítségre nem számíthat Oroszország – szögezte le –, Hszi Csin-ping kínai elnök nemrég a Vlagyimir Putyinnal történt találkozóján „nagyon szépen megfogalmazott egy nesze semmi, fogd meg jól üzenetet, Kína megveszi az olcsó orosz energiahordozókat, nyilván valamilyen segítséget is adni fog, ám a korábbi vazallus Észak-Korea is ugyan felajánlott lőszerkészleteket, de csak pénzért!” Jó pénzért vett Irántól is drónokat – fűzte hozzá.

Úgy látja, fegyvere van Oroszországnak, az embererőt most pótolják, Kaiser Ferenc szerint

a lőszer lesz a nagy kérdés,

de ugyanez igaz az ukránokra is. Úgy fogalmazott, hogy a tüzérség 11-20 hónapig bírhatja, ha teljesen kimeríti a raktárakat, amit nyilván nem tesznek meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense így zárta mondandóját: „Féléves készletezést az oroszoknak fenn kell tartaniuk. Egyébként akár Kína ellen is, mert ez az általános mozgósítás Kínának is szól.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×