eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Bendarzsevszkij Anton: „ez nyílt fenyegetés atomfegyver bevetésével”

Az Oroszország-szakértő szerint ellentmondásos az orosz elnök és a védelmi miniszter mozgósítással kapcsolatos bejelentése. Úgy látja, egy vagy két hét elteltével, alapszintű felkészítést követően be fogják küldeni ezeket az embereket az ukrán frontra. A mobilizációról szóló hírek felmerülése után az orosz keresőkben az dominált, hogyan lehet elhagyni Oroszországot.

Bendarzsevszkij Anton Oroszország szakértő szerint ellentmondásos a tartalékosok behívására vonatkozó előírás, mást mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök a beszédében, és mást jelentett be Szergej Sojgu védelmi miniszter.

„Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy azokat hívják be, akik tartalékosok és sorkatonai tapasztalattal rendelkeznek. Szergej Sojgu pedig csak tartalékosokról beszélt. Tartalékosok azok az emberek, akik átestek a sorkatonai szolgálaton és utána szerződést kötöttek a védelmi minisztériummal. Ezek a szerződések arról szólnak, hogy behívhatók időnként, évente vagy kétévente egyszer felfrissítik a tudásukat, a tartalékos nyilvántartásban vannak, és kapnak cserébe valamilyen kisebb összeget” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Akikről Sojgu beszélt, azok 300 ezren lehetnek, a putyini mondás több millió embert is jelenthet

– mondta.

Az orosz elnök beszédéről itt írtunk:

Az is lehet, hogy első lépésben a 300 ezer tartalékost mozgósítják, aztán ha ezzel sem érik el a céljaikat, akkor szélesítik a kört – vélte a szakértő, de elképzelhető szerinte, hogy a 300 ezer ember behívásával párhuzamosan elindul a többiek mobilizálása, felkészítése.

A védelmi miniszter bejelentése:

Két-három hónap szükséges a behívottak felkészítése, ez volt látható az ukránoknál is, ők is a sorkatonai szolgálatot korábban teljesítőket mozgósították először – mondta az elemző.

„Oroszországban szerintem ez most sokkal rövidebb ideig fog tartani, ugyanis azért is történt hirtelen ez a bejelentés, ez a lépéssorozat, mert az orosz védelmi vonal a megszállt területeken összeomlás alatt volt. Harkiv területéről teljesen elűzték az orosz erőket, és úgy tűnik, hogy az ukrán ellentámadás már a luhanszki területeken tart. Kérdéses volt, hogy az orosz erők hogy tudnak ellenállni ennek az ukrán ellentámadásnak.

Az oroszoknak most azonnal kell biztosítaniuk nagy számú embert a frontra, hogy meg tudják tartani a már megszerzett területeket

Emiatt azt gondolom, hogy nem fogják kivárni azt a néhány hónapos felkészítési fázist, hanem egy vagy két hét elteltével, alapszintű felkészítést követően be fogják küldeni ezeket az embereket az ukrán frontra” – elemezte a helyzetet Bendarzsevszkij Anton.

Moszkva, 2022. május 9.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) háborús veteránokkal találkozik a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Metzel
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) háborús veteránokkal találkozik a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját. MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Metzel

Emlékeztetett, hogy péntek és kedd között tervezi Oroszország megtartani a hovatartozásról szóló népszavazásokat a megszállt területeken, ennyi idő alatt nem érnek oda a most mozgósítottak, így a referendum alatt velük még nem számolhatnak.

A népszavazás célja szerinte egyértelmű: a négy terület, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk bekebelezése. Azt mondta, eddig a jogszerűség látszatát igyekeztek fenntartani ezen a téren az oroszok, hogy kifelé valahogy mutasson ez az egész.

„Ha sikerül az annektálás, akkor onnantól mondhatják, hogy az orosz katonai doktrína alá esnek, és az orosz katonai doktrínájában az szerepel, hogy a nukleáris fegyverek akkor vethető be,

  • hogyha az orosz államiság kerül egzisztenciális veszélybe, vagy
  • ha orosz területeket ér katonai agresszió.

Ez nyílt fenyegetés az atomfegyverek bevetésével, onnantól kezdve, hogy a megszállt területeket annektálják Oroszország kötelékébe” – tette egyértelművé a helyzetet az elemző.

Szerinte a következő napok nagy kérdése, hogy meg lehet-e nyerni az orosz népet.

„Moszkvában és Szentpéterváron nagy rendvédelmi erőket mozgósítottak, ez azt mutatja, hogy arra készülnek, hogy széles körű tüntetések lesznek a két orosz nagyvárosban” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy az ország többi részén eddig passzív volt az ellenállás a háborúval kapcsolatban. Legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot, de a valós szám szerinte ennél jóval nagyobb lehet.

„Elfogyott minden jegy a következő hetekre-napokra a környező országokba, Isztambulba, Jerevánba vagy akár Asztanába nem lehet repülőjegyet kapni már,

a bejelentést követően főleg a férfi lakosság próbálja elhagyja az országot. Kedden, amikor már felmerültek a mobilizációról szóló hírek, az orosz keresőkben egyértelműen az a keresés dominált, hogy hogyan lehet elhagyni Oroszországot” – mondta.

Szerinte a részleges mobilizációt úgy hajtják végre, hogy nemigen nyúlnak hozzá a nagyvárosokhoz, ezzel igyekeznek elkerülni a lakossági ellenállást, valószínűleg eleve több vidéki is lehet a tartalékosok között.

Mindeközben Oroszország szövetségesénél, Fehéroroszországban a biztonsági erők mozgósítását rendelte el Aljakszandr Lukasenka elnök. A szakértő arra hívta fel a figyelmet az elnök beszédéből, hogy aszerint a fehérorosz államiságot akarják megdönteni, de nem külső erők, mint amire Puytin hivatkozott, hanem az ellenzék. Olyanok, akik a 2020-as választásokat követően elmenekültek az országból, és vannak köztük olyanok is, akik Ukrajnában harcolnak Ukrajna oldalán a fehérorosz elnök beszéde szerint.

„Ez nem katonai mobilizáció, hanem egyfajta erőforrás- és a rendvédelmi szervezetek mobilizációja” – tette tisztába a kérdést. És felhívta még valamire a figyelmet: „Ellentétben a februári helyzettel, amikor Oroszország szövetségesei sem tudtak arról, hogy mi készül,

most úgy tűnik, Putyin elmondta a szövetségeseinek, hogy lesz mobilizáció.

Biztos Lukasenka is tart az esetleges zavargásoktól, az instabil helyzettől” – mondta.

Bendarzsevszkij Anton még egy érdekes friss fejleményre ráirányította a figyelmet:

„Az elmúlt két napban a török és kazah bankok sorra felfüggesztették az orosz bankkártyák használatát. Ez is azt mutatja számomra, hogy az elmúlt napokban voltak egyeztetések Moszkva és az említett államok között, és ezek az államok úgy döntöttek, elkerülve a nyugati szankciókat, elkerülve a jelenlegi helyzetből fakadó politikai kockázatokat, hogy bizonyos gazdasági kapcsolatokat felfüggesztenek Oroszországgal.”

(Nyitóképünkön orosz katonák felvonulása a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×