eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án. Március 25-én és 26-án rendezik meg az amerikai republikánus tábor Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciáját a Várkert Bazárban. A CPAC Hungary fő szónokának Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel. Sok száz résztvevőt várnak, kiemelt külföldi és hazai előadókkal.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Alapjogokért Központ: nem a békéért, hanem Magyarország ellen fáradozik az EP

Sargentini 2.0 jelentés – sommázza a szervezet az Európai Parlementben történteket, azaz hogy nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadták a Gwendoline-jelentést, így a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel".

A béke előmozdítása helyett újra Magyarország elítélésén fáradozott az Európai Parlament (EP) – közölte az Alapjogokért Központ a közösségi oldalán azután, hogy az EP megszavazta a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést.

Azt írták: a jelentés "mondvacsinált okokból követeli", hogy Magyarországot fosszák meg a neki járó uniós forrásoktól.

Hozzátették: miközben az európai lakosság az "elhibázott brüsszeli szankciók" által kiváltott élelmiszer-és energiaválságtól küzd,

a baloldali többségű Európai Parlament 433 igen, 123 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett megszavazta a "Sargentini 2.0 jelentést" és Magyarország elmarasztalásáról döntött.

Tájékoztatásuk szerint az igennel szavazók között a külföldi támogatásokat élvező baloldali magyar EP-képviselők is vannak, mint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Gyöngyösi Márton, Rónai Sándor és Molnár Csaba. Úgy fogalmaztak: a többi "háborúpárti brüsszeli bajtársukkal" karöltve azt próbálják elérni, hogy az energiaválság közepén Magyarországtól és a magyar emberektől továbbra is visszatartsák az uniós pénzeket.

A Fidesz reakciójáról itt írtunk:

Az Alapjogokért Központ szerint Gwendoline Delbos-Corfield felkészítésében "hazai Soros-szervezetek" vettek részt, úgy mint a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Transparency International, és az Open Society Foundation.

Ezzel tulajdonképpen

"a Soros-hálózat ítéltette el Magyarországot az Európai Parlamentben"

- írták.

Az ellenzékiek így reagáltak a jelentés elfogadására:

A "baloldali ideológiával átitatott" jelentés az Alapjogokért Központ szerint nélkülöz mindennemű szakmai megalapozottságot, és nem titkolt célja az Európai Bizottság nyomás alá helyezése és zsarolása, hogy még véletlenül se egyezzen ki Magyarországgal és hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Hangsúlyozták: akármennyire próbálkozik is az EP "hatalmat verbuválni" maga köré, semmiféle jogi kötőereje és relevanciája nincs a jelentés megszavazásának.

"Mi magyarok nem engedünk a nyomásnak és nem hagyjuk, hogy újabb ideológiai hadjárat álljon az uniós pénzek kifizetése és magyar családok megvédése közé"

- tudatták.

(Nyitóképünkön Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án.)


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×