Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án. Március 25-én és 26-án rendezik meg az amerikai republikánus tábor Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciáját a Várkert Bazárban. A CPAC Hungary fő szónokának Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel. Sok száz résztvevőt várnak, kiemelt külföldi és hazai előadókkal.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Alapjogokért Központ: nem a békéért, hanem Magyarország ellen fáradozik az EP

Sargentini 2.0 jelentés – sommázza a szervezet az Európai Parlementben történteket, azaz hogy nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadták a Gwendoline-jelentést, így a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel".

A béke előmozdítása helyett újra Magyarország elítélésén fáradozott az Európai Parlament (EP) – közölte az Alapjogokért Központ a közösségi oldalán azután, hogy az EP megszavazta a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést.

Azt írták: a jelentés "mondvacsinált okokból követeli", hogy Magyarországot fosszák meg a neki járó uniós forrásoktól.

Hozzátették: miközben az európai lakosság az "elhibázott brüsszeli szankciók" által kiváltott élelmiszer-és energiaválságtól küzd,

a baloldali többségű Európai Parlament 433 igen, 123 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett megszavazta a "Sargentini 2.0 jelentést" és Magyarország elmarasztalásáról döntött.

Tájékoztatásuk szerint az igennel szavazók között a külföldi támogatásokat élvező baloldali magyar EP-képviselők is vannak, mint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Gyöngyösi Márton, Rónai Sándor és Molnár Csaba. Úgy fogalmaztak: a többi "háborúpárti brüsszeli bajtársukkal" karöltve azt próbálják elérni, hogy az energiaválság közepén Magyarországtól és a magyar emberektől továbbra is visszatartsák az uniós pénzeket.

A Fidesz reakciójáról itt írtunk:

Az Alapjogokért Központ szerint Gwendoline Delbos-Corfield felkészítésében "hazai Soros-szervezetek" vettek részt, úgy mint a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Transparency International, és az Open Society Foundation.

Ezzel tulajdonképpen

"a Soros-hálózat ítéltette el Magyarországot az Európai Parlamentben"

- írták.

Az ellenzékiek így reagáltak a jelentés elfogadására:

A "baloldali ideológiával átitatott" jelentés az Alapjogokért Központ szerint nélkülöz mindennemű szakmai megalapozottságot, és nem titkolt célja az Európai Bizottság nyomás alá helyezése és zsarolása, hogy még véletlenül se egyezzen ki Magyarországgal és hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Hangsúlyozták: akármennyire próbálkozik is az EP "hatalmat verbuválni" maga köré, semmiféle jogi kötőereje és relevanciája nincs a jelentés megszavazásának.

"Mi magyarok nem engedünk a nyomásnak és nem hagyjuk, hogy újabb ideológiai hadjárat álljon az uniós pénzek kifizetése és magyar családok megvédése közé"

- tudatták.

(Nyitóképünkön Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója sajtótájékoztatót tart az amerikai republikánus tábor budapesti konferenciájáról a szervezet fővárosi székhelyén 2022. január 26-án.)

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×