eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
14 September 2022, France, Straßburg: MPs stand and applaud in the European Parliament building after the speech of U. von der Leyen (CDU), President of the European Commission. Von der Leyen gave a speech on the state of the Union at the beginning of the plenary session of the European Parliament. Photo: Philipp von Ditfurth/dpa (Photo by Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Philipp von Ditfurth/picture alliance/Getty Images

„Na, most kell szerénynek lenni!” – Az ellenzék az EP-döntésről

Több ellenzéki szereplő is arról ír a Magyarországról szóló jelentés kapcsán, hogy Orbán Viktor rendszerét nem szabad pénzelnie az Európai Uniónak, de a magyar emberekhez, önkormányzatokhoz el kell juttatni a forrásokat.

Miként azt korábban az Infostart is megírta, nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, amiből kifolyólag a testület hivatalos véleményévé vált, hogy „Magyarország választási autokrácia hibrid rezsimmel”.

A Fidesz EP-döntésre adott reakcióját itt foglaltuk össze. Ebben a cikkben az ellenzéki reagálásokból válogattunk.

Márki-Zay Péter Orbán Viktornak üzent Facebook-posztjában. „Kimondta az Európai Parlament: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának. Na, most kell szerénynek lenni, Miniszterelnök úr!” – írja az idei választásokon az ellenzéki közös miniszterelnök-jelöltjeként induló hódmezővásárhelyi polgármester.

Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Bana Tibor elnökségi tag aláírásával adott ki közleményt az ügyben Az Orbán-kormány Magyarország érdekei ellen dolgozik címmel.

Eszerint hatalmas jelentőséggel bír a szavazás és szomorú következményekkel járhat. „A Mindenki Magyarországa Mozgalom szerint hazánk érdeke az, hogy minél több európai uniós forráshoz jussunk, amelyeket munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő célokra, a mikro- és kisvállalkozások támogatására, valamint az energiahatékonyság növelésére kell fordítanunk” – írják.

A közlemény végén így fogalmaznak: „Sajnos a magyar kormány korruptsága és antidemokratikus működése lehetetlenné teszi, hogy Magyarország közelebb kerülhessen a nyugat-európai országokhoz.”

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a szavazati arányokra hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában: 433 igen, 128 nem, 28 tartózkodás.

De bővebb kommentért is közzétett a szavazáson különben nem jelenlévő Ujhelyi István, el is árulta, milyen elfoglaltsága volt csütörtökön:

„Az Európai Parlament nagy többsége ma hivatalosan is kimondta: Magyarország immáron nem teljes értékű demokrácia. Magyarország és a magyar nemzet ugyanakkor nem egyenlő az európai értékeket semmibe vevő, a korrupciót állami szintre emelő Fidesz-kormánnyal és a NER-elittel. A magyarok érdeke nem egyenlő a NER érdekével; a magyarok érdeke, hogy az uniós források ne a NER-elit zsebébe csurogjanak, hanem minden magyar ember életének jobbítására fordítsák őket. Azok, akik most hazaárulást kiáltanak és hazug mód a teljes magyar nemzettel takaróznak, nem csupán szánalmasan nevetségesek, de lelkiismeretlenül és aljasul védik is a közös hazánkat kirabló narancsos elit bűneit. A plenáris ülés vitájában a Fidesz stílusa és viselkedése csak olaj volt a tűzre, az Európai Bizottság és az Európai Parlament döbbenten hallgatta, hogy hazugságokkal támadtak a jogállamiság helyreállítása és az állami korrupció megállítása helyett. Súlyos milliárdokba kerül ez a magyar társadalomnak, amiért nem az EU vagy mi, ellenzéki képviselők a felelősek, hanem a végletekig bűnös rendszer.

Mivel a mai napon egy római programon kell képviseljem az Európai Parlamentet, a szavazáson nem tudtam részt venni, de felelős szociáldemokrataként és magyar patriótaként támogattam a jelentés elfogadását.”

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, hogy az Európai Parlament megszavazta a Cseh Katalinnal közösen tett javaslatukat: „felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy

ne a magyarokat büntesse az Orbán-kormány bűneiért”.

Sorolja a magyar gazdaság problémáit, a magyarokat sújtó megélhetési nehézségeket, majd így zárja posztját: „Mi azonban azért dolgozunk az EP-ben, hogy minél hamarabb hozzájussanak az EU-s pénzekhez a magyarok, különösen az önkormányzatok, a civilek és a helyi vállalkozók.”

A Párbeszéd Magyarországért posztja megemlít pár olyan problémát, ami azt mutatja, hogy „Magyarországon továbbra is rendszerszinten sérülnek a jogállamisági előírások és az emberi jogok, sőt az elmúlt négy évben csak rosszabb lett a helyzet”.

Végül ezt írják: „Ez olyan súlyos kritika, amit korábban soha egyetlen másik tagállam sem kapott.”

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője így írt:

„Ne pénzeljünk tolvajokat és zsarnokokat!

Az Európai Parlament óriási többséggel megszavazta az Orbán-rezsimet elmarasztaló jelentést.

Én magam is azt szorgalmaztam, hogy ezt a rendszert ne finanszírozzuk tovább: az EU-s pénzeket juttassák el közvetlenül a magyar emberekhez!

Most az Európai Bizottságon a sor, hogy kövesse a Parlament iránymutatását. Remélem, értették az üzenetet.”

Jakab Péter korábbi Jobbik-elnök szerint „Európa ma megüzente Orbánnak:
tolvajnak nincs pénz!”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×