eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja felszólal az Európai Unió gyermekvédelmi politikájáról és az ukrajnai háború elöl menekülő gyermekekről szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Állásfoglalás az Európai Parlamentben: Sargentini 2.0?

Tulajdonképpen a korábbi Sargentini-jelentést frissítette a Gwendoline-jelentés, a döntés időzítése viszont annál is fontosabb lehet, hisz épp most kellene megegyezni az EU megfelelő szerveiről a Helyreállítási Alap pénze folyósításának részleteiről.

Nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, amiből kifolyólag a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel" - tudósít a 24.hu.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus a magyarországi jogállamisági helyzetről tett jelentést, amelyben azt írja, Magyarország súlyosan megsértette az unió alapértékeit.

A potentát Judith Sargentinitől vette át a magyarországi demokráciát vizsgáló munkát, amelyben már korábban is részt vett - ismert, a Sargentini-jelentés vezetett a Magyarország ellen indított, 7-es cikk szerinti eljáráshoz, amely viszont továbbra sem zárult le.

Arról továbbra is jogi vita folyik, hogy milyen következménye lehet ennek az eljárásnak. A mostani jelentés és a róla szóló döntés ennek az eljárásnak a frissítése. Szó van benne például a Meseország mindenkié című könyv körüli ügyekről.

A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is, hogy lépjen fel határozottan, és ne adjon pénzt Magyarországnak, de

önmagában a jelentésnek nincs következménye a bizottságra vagy a tanácsra nézve. Politikai következménye lehet.

Ami az időzítést illeti, a jelentés elfogadásának ezen a héten még fontos szerepe lehet, mert a bizottság vasárnap dönthet arról, mennyi pénz megvonását kéri Magyarországtól. A tanácsnak egy hónapja van a döntésre, amelyet meghosszabbíthat három hónapra. A három hónap lejárta majdnem pontosan egybeesik azzal, ameddig meg kell egyezni a Helyreállítási Alap pénzeiről, hogy ne veszítse el Magyarország a vissza nem térítendő támogatásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×