Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja felszólal az Európai Unió gyermekvédelmi politikájáról és az ukrajnai háború elöl menekülő gyermekekről szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Állásfoglalás az Európai Parlamentben: Sargentini 2.0?

Tulajdonképpen a korábbi Sargentini-jelentést frissítette a Gwendoline-jelentés, a döntés időzítése viszont annál is fontosabb lehet, hisz épp most kellene megegyezni az EU megfelelő szerveiről a Helyreállítási Alap pénze folyósításának részleteiről.

Nagy többséggel (433 igen, 123 nem, 28 tartózkodás) elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, amiből kifolyólag a testület hivatalos véleményévé vált, hogy "Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel" - tudósít a 24.hu.

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus a magyarországi jogállamisági helyzetről tett jelentést, amelyben azt írja, Magyarország súlyosan megsértette az unió alapértékeit.

A potentát Judith Sargentinitől vette át a magyarországi demokráciát vizsgáló munkát, amelyben már korábban is részt vett - ismert, a Sargentini-jelentés vezetett a Magyarország ellen indított, 7-es cikk szerinti eljáráshoz, amely viszont továbbra sem zárult le.

Arról továbbra is jogi vita folyik, hogy milyen következménye lehet ennek az eljárásnak. A mostani jelentés és a róla szóló döntés ennek az eljárásnak a frissítése. Szó van benne például a Meseország mindenkié című könyv körüli ügyekről.

A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is, hogy lépjen fel határozottan, és ne adjon pénzt Magyarországnak, de

önmagában a jelentésnek nincs következménye a bizottságra vagy a tanácsra nézve. Politikai következménye lehet.

Ami az időzítést illeti, a jelentés elfogadásának ezen a héten még fontos szerepe lehet, mert a bizottság vasárnap dönthet arról, mennyi pénz megvonását kéri Magyarországtól. A tanácsnak egy hónapja van a döntésre, amelyet meghosszabbíthat három hónapra. A három hónap lejárta majdnem pontosan egybeesik azzal, ameddig meg kell egyezni a Helyreállítási Alap pénzeiről, hogy ne veszítse el Magyarország a vissza nem térítendő támogatásokat.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×