Marin és Andersson a két skandináv ország biztonságának biztosításáról és esetleges jövőbeli NATO-tagságáról tárgyalt az Ukrajnában kialakult háborús helyzet kapcsán. Közös sajtótájékoztatójukon Sanna Marin azt mondta: szerinte jó lenne, ha Svédország és Finnország egymáséhoz hasonló döntéseket hozna a jövőben. "Világos a különbség aközött, hogy mit jelent a (NATO) tagjának és mit jelent a partnerének lenni", hiszen "teljes jogú tagság nélkül a NATO nem garantálhatja Finnország biztonságát" - fogalmazott a finn kormányfő.

Marin szerint amennyiben a parlament az elkövetkezendő hetekben amellett dönt, hogy az ország csatlakozzék az észak-atlanti szövetséghez, Finnország felvétele a NATO-ba "heteken belül" megtörténhet. Marin azonban felhívta a figyelmet arra, hogy már a felvételi eljárás során számítani kell Finnország elleni orosz szankciókra, valamint növekvő feszültségre az 1300 kilométer hosszú finn-orosz határon. Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter szerint a határon egyelőre nyugalmas a helyzet, de fel kell készülniük az esetleges változásokra.

A finn kormány által szerdán közzétett dokumentum szerint - melyben az ország kül- és biztonságpolitikai elképzeléseit egészítik ki -

a NATO-tagság előreláthatólag 1-1,5 százalékkal növelné Finnország védelmi költségvetését.

A kormány szerint az ország célja NATO-tagállamként is az Oroszországgal fennálló jó viszony megtartása lenne, annak ellenére, hogy az oroszok Ukrajna elleni támadása alapjaiban változtatta meg Finnország biztonsági környezetét - olvasható a dokumentumban.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a közös sajtóértekezleten elmondta: fontosnak tartja, hogy alapos vizsgálat előzze meg a döntést Svédország NATO-tagságáról, az ország biztonságpolitikáját ennek fényében vizsgálják felül. A vizsgálat eredményéről várhatóan május végén számolnak be - tette hozzá.

"Értelemszerűen vannak pro és kontra érvek is a NATO-tagságot illetően" - mondta Andersson, megemlítve az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkét, melynek értelmében az egyik tagállamot ért támadást az NATO egésze elleni támadásnak tekintik. "NATO-tagállamként biztonságot jelent az 5. cikk, ezzel együtt ugyanakkor felelősek vagyunk más országokért is" - nyilatkozta a svéd kormányfő.

Az orosz kormány hétfői nyilatkozata szerint Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz megbontaná Európa stabilitását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott: amennyiben a két ország csatlakozik az észak-atlanti szervezethez, Oroszországnak a saját eszközeivel kell "kiegyensúlyoznia a helyzetet".