eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél Olaf Scholz német kancellárral tartott sajtótájékoztatóján a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Moszkva elárulta, mi kell a "különleges hadművelet" befejezéséhez

Vlagyimir Putyin nem reagált az amerikai elnök szavaira, szóvivője viszont igen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

"Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője" - hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden "háborús bűnösnek" nevezte őt.

"Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok" - hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra,

"egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani".

"Ez a mi mély meggyőződésünk" - tette hozzá.

Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint "háborús bűnösnek" tartja. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy "gyilkosnak" tartja-e az orosz államfőt. Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.

Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy "Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti". Peszkov "szörnyű hamisítványt", Zaharova "cinizmust" emlegetett.

A külügyi szóvivő egyébként azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.

Megerősítette, hogy

videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások.

Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri:

elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint az ország semleges státusának biztosítását.

"Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet" - fogalmazott a külügyi szóvivő.

A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz "korlátozott létszámú kontingens" a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen. Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat.

Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×