Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél Olaf Scholz német kancellárral tartott sajtótájékoztatóján a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Moszkva elárulta, mi kell a "különleges hadművelet" befejezéséhez

Vlagyimir Putyin nem reagált az amerikai elnök szavaira, szóvivője viszont igen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

"Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője" - hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden "háborús bűnösnek" nevezte őt.

"Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok" - hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra,

"egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani".

"Ez a mi mély meggyőződésünk" - tette hozzá.

Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint "háborús bűnösnek" tartja. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy "gyilkosnak" tartja-e az orosz államfőt. Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.

Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy "Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti". Peszkov "szörnyű hamisítványt", Zaharova "cinizmust" emlegetett.

A külügyi szóvivő egyébként azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.

Megerősítette, hogy

videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások.

Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri:

elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint az ország semleges státusának biztosítását.

"Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet" - fogalmazott a külügyi szóvivő.

A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz "korlátozott létszámú kontingens" a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen. Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat.

Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×