Infostart.hu
eur:
355.5
usd:
312.91
bux:
138853.98
2026. június 24. szerda Iván
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a pusztítás nyomairól az orosz támadásokat követően Mariupolban 2022. március 12-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Nem egyedül Lengyelország támogatja a békefenntartók küldését Ukrajnába – lapinformáció

Varsó mellett a balti államok sem riadnak vissza a katonai beavatkozástól Ukrajnában a Magyar Nemzet értesülései szerint. A NATO többi tagja viszont mereven ellenezte eddig a légtérzárat és a békemissziót, mondván a háború eszkalációjához vezetne.

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal, míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre – írja a Magyar Nemzet.

A lap cikkében emlékeztettek, Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása.

A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák

– értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból.

Hozzátették, hogy mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.

A légtérzár tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta, így kérve a NATO-tól a civil lakosság védelmét.

Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget, erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. "Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével" – idézte a lap a norvég diplomatát, aki a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján mondta ezeket a szavakat.

Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot, és mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

A lap emlékeztet, Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. "Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen" – húzta alá a lap szerint a kancellár.

Emlékezetesnek nevezték, hogy Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.

Mint a Magyar Nemzet felidézi, a lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította.

A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott:

jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között.

A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson – tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A Magyar Olimpiai Bizottság idén is megrendezte az Olimpia Napját a Városligetben, ahová számos nagy sztár, olimpiai bajnok is kilátogatott, és együtt sportolt vagy beszélgetett a rajongókkal. Fábián László az InfoRádióban beszélt az esemény legfőbb értékeiről, az olimpiai felkészülés aktualitásairól és arról is, mire számít az új sportállamtitkársággal való együttműködéstől.

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Ukrajna úgy érzi, egyre jobban állnak a fronton, a tömeges dróntámadásoknak köszönhetően. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tarotta a tőzsdéket. A hangulatot javította, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben. Az arany héthónapos mélypontra került, a dollár pedig erősödik. Európában vegyes volt a kép: a Dax esett, míg a CAC40 enyhe pluszban állt meg. Az amerikai tőzsdék ugyan jó lendülettel kezdték a napot, de estére egyedül a Dow Jones tudott pluszban zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×