Infostart.hu
eur:
380.38
usd:
321.72
bux:
125743.79
2026. február 23. hétfő Alfréd
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a pusztítás nyomairól az orosz támadásokat követően Mariupolban 2022. március 12-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Nem egyedül Lengyelország támogatja a békefenntartók küldését Ukrajnába – lapinformáció

Varsó mellett a balti államok sem riadnak vissza a katonai beavatkozástól Ukrajnában a Magyar Nemzet értesülései szerint. A NATO többi tagja viszont mereven ellenezte eddig a légtérzárat és a békemissziót, mondván a háború eszkalációjához vezetne.

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal, míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre – írja a Magyar Nemzet.

A lap cikkében emlékeztettek, Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása.

A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák

– értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból.

Hozzátették, hogy mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.

A légtérzár tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta, így kérve a NATO-tól a civil lakosság védelmét.

Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget, erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. "Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével" – idézte a lap a norvég diplomatát, aki a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján mondta ezeket a szavakat.

Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot, és mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

A lap emlékeztet, Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. "Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen" – húzta alá a lap szerint a kancellár.

Emlékezetesnek nevezték, hogy Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.

Mint a Magyar Nemzet felidézi, a lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította.

A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott:

jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között.

A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson – tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

A római kormány kitiltaná a migrán­sokat szállító hajókat az ország felségvizeiről és több ponton szigorítaná a menedékkérelem szabályait is. A belügyminisztérium szerint az erre vonatkozó törvényjavaslat illeszkedik a június 12-én hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktumhoz – nyilatkozta az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×