A NATO ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén annak ellenére, hogy Oroszország nemrégiben a határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be - közölte a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve hangsúlyozta: az orosz bejelentéssel ellentétben úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán.

"Amit látunk, az az, hogy Oroszország növelte a csapatok számát, és újabb csapatok vannak úton" az ukrán határ felé - mondta. Oroszország minden figyelmeztetés nélkül megtámadhatja Ukrajnát, az ahhoz szükséges katonai képességek, köztük több mint 100 ezer katona a helyükön vannak - figyelmeztetett. A NATO továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és diplomáciai megoldást szorgalmaz a helyzet megoldására - mondta.

"Moszkvától hallottuk, hogy hajlandó folytatni a diplomáciai erőfeszítéseket, Oroszországnak ugyanakkor további lépést is tennie kell: ki kell vonnia erőit a térségből és enyhítenie kell a feszültséget. Valódi és tartós kivonulást akarunk látni, nem csak a csapatok szakadatlan mozgását. Készek vagyunk együttműködni Oroszországgal, de felkészülünk a legrosszabbra is" - tette hozzá a NATO főtitkára.

Kreml: gondok lehetnek a NATO-nál

A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

Az orosz védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A tárca szerdán azt közölte, hogy a déli katonai körzet erőit kivonták a Krímből. Egy videó is nyilvánosságra került közlekedő harci járművekről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkvában "mély értetlenséget" váltott ki az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati "hisztéria".

"Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya" - mondta az orosz diplomácia vezetője, a Nyugat részéről elhangzó, az orosz csapatoknak az ukrán határtól történő visszavonását sürgető bejelentések.

Miután szerda reggelig nem igazolódott be az az amerikai és a brit sajtóban megszellőztetett, a Politico által Joe Biden amerikai elnöknek tulajdonított várakozás, miszerint Oroszország február 16-ra virradóra le fogja rohanni Ukrajnát, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben arra kérte a Bloomberg hírügynökséget, valamint a The New York Times című amerikai és a The Sun című brit napilapot, hogy közölje le az Ukrajna ellen ebben az évben esedékes orosz inváziók naptárát.

"Szeretném megtervezni a szabadságomat" - hangzott Zaharova indoklása.

Peszkov azt is elmondta, hogy Putyinnak "nagyon ellentmondásos" véleménye alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kijev kész-e végrehajtani a minszki megállapodásokból rá háruló feladatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna "veszélyes csapatösszpontosítást" hajtott végre a Donyec-medence térségében és továbbra is "nagy a valószínűsége" annak, hogy megkísérli ismét erőszakkal rendezni a konfliktust.

Még csak éledezik Ukrajna a hatalmas kibertámadásból

A Kreml szóvivője azt állította, hogy Oroszországnak nem volt köze az Ukrajna ellen kedden végrehajtott kibertámadáshoz.

A kedden kezdődött akció szerdán még mindig tartott az ukrán állami bankok és weboldalak ellen, de már nem akadályozza azok működését - közölte szerdán Viktor Zsora, a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat helyettes vezetője.

"A támadás több mint egy napja tart, de nem tarthat örökké. Sikerült jelentősen csökkenteni a rosszindulatú hamis forgalom szintjét a vonatkozó hozzáférés-felügyeleti listák korlátozásával és működnek a tisztítóközpontjaink is. Annak ellenére, hogy a támadás folytatódik, azt látjuk, hogy azok a webes erőforrások, amelyek a támadások célpontjai, továbbra is működnek" - mondta a tisztségviselő.

Zsora kifejtette, hogy először a banki szolgáltatások munkájában voltak fennakadások, késő délután pedig az állami hatóságok, köztük a fegyveres erők és a védelmi minisztérium webhelyein. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos webhelyet lekapcsoltak a kibertámadás lokalizálása és terjedésének megakadályozása érdekében.

A védelmi minisztérium a Facebookon szerdán arról számolt be, hogy az Egyesült Államoktól kaptak azonnali segítséget a kibertámadáskor. "A támadók biztosan tudták, hogy az oldal védett a klasszikus DDOS támadásokkal szemben, ezért magának az oldalnak a kódjában kerestek sebezhetőséget. Megállapíthatjuk, hogy ez, sajnos, sikerült nekik. Szakértőink - felismerve, hogy az oldal DDOS támadásnak van kitéve -, keresztülküldték a teljes forgalmat egy, az Egyesült Államokban található kiegészítő védelmi szolgáltatáson" - fejtette ki a védelmi tárca.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter a mostani kibertámadást a kormányzati oldalak és a bankszektor elleni eddigi "legnagyobb DDOS-támadásnak" nevezte Ukrajna történelmében. A hatóságok szerint a támadók célja Ukrajna belső helyzetének destabilizálása és pánikkeltés volt.

A tárcavezető szavai szerint ilyen kibertámadás költsége több millió dollárt tesz ki.

Épp ezért "az ilyen támadásokat államok, titkosszolgálatok vagy bűnszervezetek hajtják végre. Az egyetlen ország pedig, amely érdekelt az államunk elleni ilyen imázsromboló támadásban, az sajnos, Oroszország" - közölte Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.

Az SZBU-nál ezen kívül azt is elmondták, hogy külföldi hírszerző szolgálatok nyomait rögzítették, és a támadás mutat hasonlóságokat a januári - minisztériumi oldalak elleni - hackertámadással.