eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott kép harcjárművekről a Krím-félszigeten lévő Bahcsiszarajban 2022. február 15-én. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy megkezdték az állomáshelyükre történő visszatérésre felkészülést az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részt vettek az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Tálas Péter: ennél több kell, hogy hiteles legyen az orosz kijelentés

Egyes információkkal ellentétben nem indított támadást Ukrajna ellen Oroszország, Moszkva pedig néhány egységét még vissza is vonta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint azonban tényleges visszavonulásról még nem lehet beszélni.

Tálas Péter szerint túl kevés az információ azzal kapcsolatban, hogy hány orosz csapat vagy csapattest indult meg és pontosan milyen irányba az ukrán határ közeléből, ezért tényleges visszavonulásról még nem lehet beszélni. Amelyek eddig elindultak, azok is többnyire az ukrán határhoz közeli helyeken állomásoznak most.

A biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva szerint a nyugati háborús propaganda kudarcba fulladt, miután mégsem került sor támadásra a szerdai napon, kifejtette: annak idején, amikor az Egyesült Államok – nagyon hangosan és határozottan – felhívta a figyelmet a háború lehetőségére, pontos dátumokat is említve annak kezdetére (február 16., február 17.), akkor elsősorban a világ, illetve az európai szövetségeseinek a figyelmét akarta felhívni arra, hogy valóban lehetséges egy háború. Tálas Péter azt mondta, az elhangzott dátum csak egy "információs háború" egyik momentuma volt, tehát egész biztosan nem a háború kezdetének pontos idejét jelölte. Már csak azért sem, mert erről az oroszok is tudtak, háborút pedig nem szokás akkor indítani, amikorra az ellenfél vagy a vetélytárs bemondja – jegyezte meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint Oroszország jelenleg azon lehet, hogy megfordítsa az információs helyzetet, próbálva elhitetni, hogy egyáltalán nem is akart támadást indítani. De akkor, amikor a világ már tudja, hogy mi történt a Krímmel, és azt, hogy a moszkvai vezetés nyolc éven át támogatta a szeparatistákat, amikor a dumában (orosz parlament alsóháza) a szeparatista területek elismerését javasolják Vlagyimir Putyin elnöknek, akkor

nem csoda, hogy a Nyugat, illetve a NATO kétkedik abban, hogy valódi visszavonulásról van szó

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Meglátása szerint a mostaninál látványosabb és határozottabb mozgásoknak kellene bekövetkeznie az ukrán határ közelében ahhoz, hogy hiteles legyen a fent említett orosz kijelentés.

Tálas Péter az egész történetet tekintve úgy véli,

egyértelműen Oroszország pozíciói javultak,

tekintve, hogy képes volt kikényszeríteni azt, hogy tárgyalni kezdjenek vele, ami egy évvel ezelőtt még szóba sem jöhetett. A háborús fenyegetés, az ukrán határra telepített katonák viszont láthatóan beindították a nyugati tárgyalási készséget, ráadásul úgy, hogy Oroszország gyakorlatilag semmit sem ígért cserébe. Tehát ilyen értelemben mindenféleképpen az orosz elnök céljai valósultak meg, legalább részben – ismételte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×