Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) Szent Anna utcai épületében 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Felmérték – A kötelező oltás pártján áll Németország népének többsége

Pár hónap alatt 11 százalékkal emelkedett az azt támogatók aránya.

Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltást – mutatta ki egy felmérés.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint az augusztusi 46 százalékról 57 százalékra emelkedett az oltási kötelezettséget támogatók aránya, az ellenzőké pedig 50 százalékról 39 százalékra süllyedt.

A legnagyobb mértékben - 71 százalékos, illetve 73 százalékos arányban - a két legnagyobb politikai erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének szavazói támogatják az általánosan kötelező védőoltás gondolatát.

A másik szélen a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló

Alternatíva Németországnak (AfD) tábora helyezkedik el, ebben a körben a legkisebb - 22 százalékos - a kötelező oltás gondolatának támogatottsága,

és itt a legnagyobb - 71 százalékos - az elutasítottság.

Augusztus óta elindult a negyedik fertőzéshullám, és a járvány ismét a politikai napirendre került. A németeket azonban nem az aggasztja leginkább, hogy elkaphatják a vírust - ettől csak 25 százalékuk tart -, hanem inkább a gyerekeket és az időseket féltik. A lakosság 62 százaléka aggódik amiatt, hogy az idősek súlyosan megbetegedhetnek, 57 százalék pedig attól tart, hogy a még be nem oltott gyerekek megfertőződhetnek.

Ugyancsak 57 százalék tart attól, hogy a járvány új hulláma miatt ismét be kell majd vezetni a társadalom és a gazdaság számos területét megbénító korlátozásokat, és 58 százalék aggódik amiatt, hogy az egészségügyi ellátórendszer elérheti a teljesítőképességének határát.

Járványadatok

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy két nap alatt kétszer döntött rekordot az újonnan regisztrált fertőződések száma. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 37 120 ember szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2-t. Ez bő háromezerrel több az előző nap 33 949 esettel beállított rekordnál, és tízezernél is nagyobb növekedés az egy héttel korábbi, 24 668-hoz képest.

A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 154-re emelkedett az egy héttel korábbi 121-ről.

Az újonnan regisztrált fertőződésekkel együtt 4 709 488 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t a járvány tavaly tavaszi kezdete óta, a halálos áldozatok száma pedig 96 346-ra emelkedett.

Jelentősen emelkedett az ellátórendszer terhelésének alakulását mutató, úgynevezett hétnapi hospitalizációs gyakoriság is. Ez azt mutatja meg, hogy az utóbbi hét napon százezer lakosonként mennyien kerültek kórházba a Covid-19 miatt. A mutató 3,91-re emelkedett az egy héttel korábbi 3,50-ről.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×