eur:
406.18
usd:
376.68
bux:
76594.41
2024. november 8. péntek Zsombor
Joe Biden amerikai elnök aláírja az 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot a washingtoni Fehér Házban 2021. március 11-én. A demokrata többségű képviselőház 220-211 arányban hagyta jóvá a republikánusok által vitatott csomagot, amelynek célja, hogy segítse a koronavírus-járvány elleni küzdelmet és a legyengült amerikai gazdaság helyreállítását.
Nyitókép: Andrew Harnik

Afganisztán miatt is emelné a befogadható menekültek számát Washington

Joe Biden amerikai elnök kormánya jövőre megduplázná a befogadható menekültek létszámának felső határát az idei 62 500-ról 125 ezerre - közölte az amerikai külügyminisztérium.

A tárca szerint "világszerte a különböző humanitárius válságok miatt" fokozottabb szükség van az úgynevezett áttelepítésekre.

"Roppant jelentőséggel bír egy erős menekültbefogadási program az Egyesült Államok külpolitikai érdekei és a nemzetbiztonsági célkitűzései szempontjából, ezen felül pedig az alapvető amerikai értékeket is tükrözi" - olvasható a tárca közleményében. A minisztérium kiemelte, hogy az országnak hosszan tartó hagyománya van a bevándorlók és menekültek befogadásában.

A 125 ezres befogadási plafon a 2022-es pénzügyi évre vonatkozik, amely október elsejével indul. Az áttelepítési program keretében

a többi között az Afganisztánból kimenekített helyi segítőket fogadnák be.

Donald Trump volt amerikai republikánus elnök hivatali ideje alatt folyamatosan csökkentették a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. A Trump-kormányzat már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban évi 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd 15 000-re csökkentettek.

Biden a 2020-as elnökválasztási évben tett ígéretet arra, hogy jelentősen növelni fogja a befogadható menekültek számát. A demokrata párti elnök engedékenyebb bevándorlási politikájával azonban komoly nyomás alá került, nem utolsó sorban a latin-amerikai országokból érkező migránsok tízezrei miatt.

A menekültek kvótájának meghatározása az amerikai menekültügyi rendszernek pusztán az egyik eleme, és azokra vonatkozik, akik menedékkérelmük ellenőrzése alatt is külföldön vannak, és már regisztrált menedékkérőként érkeznek az országba. Az Egyesült Államok területére illegálisan belépő és ott menedékkérelmet benyújtó emberekre ez a plafon nem vonatkozik.

Legutóbb az amerikai-mexikói határon, a texasi Del Rio városában kialakult helyzet jelentkezett kihívásként. A napokban több mint tízezer latin-amerikai menedékkérő vert tábort a Mexikót Dél-Texasszal összekötő Del Rio Nemzetközi Híd alatt, miután átkeltek a Rio Grande folyón az Egyesült Államok területére. Túlnyomó részük a katasztrófák és politikai bizonytalanság sújtotta Haitiből érkezett. A Biden-kormány válaszul bejelentette, hogy fokozza a kitoloncolások ütemét.

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) hétfőn közzétett jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy erősen megnövekedett idén a veszélyes panamai Darién-dzsungelt átszelő, Egyesült Államokba tartó latin-amerikai migránsok száma. Az IFRC szerint az idén augusztussal bezárólag 70 376 embert regisztráltak, köztük több mint 13 ezer gyereket. A szervezet hangsúlyozta, hogy az utóbbi öt évben voltak ennyien összesen.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×