Lengyelország nem számít arra, hogy csökkenne a feszültség a lengyel-fehérorosz határon, mivel pénteken megkezdődött a Zapad-2021 (Nyugat-2021) fedőnevű orosz-fehérorosz hadgyakorlat - derül ki kormányközlésekből.

A lengyel államfő múlt héten rendkívüli állapotot hirdetett két kelet-lengyelországi vajdaság egy-egy részében a fehérorosz határ térségében a hadgyakorlat miatt.

Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa az InfoRádióban elmondta,

alapvetően nincs miért aggódnia Lengyelországnak.

"Ez egy négyévente megrendezett hadgyakorlat, egyike annak a négy stratégiai hadgyakorlatnak, amelyek közül egyet évente megtartanak az oroszok. Ez a hadgyakorlat négyévente nagy figyelmet kap, épp a NATO-Oroszország szembenállás miatt" - tisztázta Jójárt Krisztián.

Egy ilyen gyakorlat a szakértő szerint több célú, de jellemzően mindig ugyanazt a forgatókönyvet próbálják el; egy képzelt koalíció (Lengyelország, Litvánia, Lettország az Egyesült Államok támogatásával) politikai befolyást akar szerezni Fehéroroszországban, színes forradalmat robbant ki, szakadárcsoportokat támogat, erre reagálnak az orosz erők, majd gyors ellentámadásba lendülnek át, a konfliktus gyorsan regionális háborúvá eszkalálódik.

A hadgyakorlatnak - tette hozzá - "természetesen erődemonstrációs célja is van", de sajnos van egy olyan hozadéka is - és ez talán a legaggasztóbb -, hogy

ez alatt katonai erőket csoportosít át Oroszország, mint 2014-ben Ukrajnában,

amikor egy villámhadgyakorlat álcája alatt csoportosítottak át erőket majd szállták meg a Krím-félszigetet.

A hadgyakorlat során hivatalosan 12 800 katona mozog fehérorosz területen, ebből 2500 orosz katona lesz fehérorosz közlés szerint, miközben a nemzetközi együttműködésért felelős orosz védelmi miniszterhelyettes korábban azt közölte, hogy 200 ezer fős lesz a gyakorlat. A magyarázat egyszerű: az úgynevezett Bécsi jegyzőkönyv 13 ezer főben maximálja azt a létszámot, amely felett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) meg kellene rá hívni. Ezért hivatalos kommunikáció szerint sosincsenek többen ennyinél, de ez az adat nyilvánvalóan fals Jójárt Krisztián szerint, ennél jóval nagyobb erők vesznek részt a hadgyakorlaton.

Pénteken 15 hajó futott ki a Balti-tengerre az orosz-fehérorosz stratégiai hadgyakorlat keretében. A kötelékbe nagy partraszállóhajók, korvettek, kisebb rakéta- és tengeralattjáró-elhárító hajók, aknaszedők és rakétahajók, tengeralattjárók, valamint támogató hajók tartoznak. A gyakorlat forgatókönyve szerint tengeralattjáró- és légvédelmi, valamint aknamentesítési feladatokat kell elvégezniük.

A gyakorlat részeként harckészültségbe helyezték az orosz Balti Flotta Sz-400-as és Pancir-Sz légvédelmi egységeit.

Putyin: nem irányul senki ellen

"Nagy jelentősége van a küszöbönálló Zapad-2021 közös gyakorlatnak Oroszország és Fehéroroszország területén. Ezek a gyakorlatok nem irányulnak senki ellen, de megtartásuk logikus, amikor más szövetségek, például a NATO aktívan növeli katonai jelenlétét a Szövetségi Állam határainak és az ODKB (a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) térsége közelében" - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával csütörtökön közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

A gyakorlat csütörtöki ünnepélyes megnyitó szertartásán örmény, kazah, kirgiz, indiai és mongol katonák is jelen voltak.

Az orosz Északi Flotta csütörtökön kezdett gyakorlatba a sarkkörön túl, mintegy félszáz hadihajó, 120 repülőgép és helikopter, valamint a fegyveres erők nyolcezer tagjának részvételével. A manővereken emellett mintegy 800 haditechnikai és különleges eszközt, köztük több mint 40 harckocsit, 460 páncélozott harcjárművet, valamint 240 ágyút, aknavetőt és rakétasorozatvetőt is.

A flottagyakorlat kiterjed a Barents-tengerre, a Kara-tengerre, a Csukcs-tengerre, a Kelet-szibériai-tengerre, a Laptyev-tengerre, a Novoszibirszk-szigetekre és a Ferenc József-föld szigetcsoportra.