Infostart.hu
eur:
360.08
usd:
315.64
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák
Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások további jelentős enyhítéséről tart sajtóértekezletet a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2021. május 10-én. Nagy-Britanniában május 17-én kezdődhet meg a kormány nyitási menetrendjének következő, harmadik szakasza.
Nyitókép: MTI/AP/Getty/Pool/Dan Kitwood

Új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Johnson és Biden

A brit kormányfő Churchilléhez és Rooseveltéhez hasonlította mostani feladatukat.

Joe Biden amerikai elnök szerda este érkezett Nagy-Britanniába, ahol részt vesz a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján.

Az amerikai elnök csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tart a vendéglátó brit kormányfővel, és a két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint elsősorban egy új Atlanti Charta megfogalmazásáról kíván egyezségre jutni.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.

Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.

A két ország akkoriban együttműködött a második világháború utáni globális újjáépítésben, és most ugyanígy egyesíti erejét a világ előtt tornyosuló hatalmas kihívásokkal szemben, beleértve a globális védelmi és biztonsági együttműködést, egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést - áll a Downing Street ismertetésében.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván csütörtökön megállapodni.

Ezek közé tartozik, hogy

a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.

Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába - hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.

Az ismertetés szerint Biden és Johnson várhatóan megállapodik egy új közös munkacsoport létrehozásában. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az utazások biztonságos újraindítására.

Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból. "Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után" - fogalmaz a brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a Zelenszkij-találkozójáról is beszélt a NATO-csúcson

Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a Zelenszkij-találkozójáról is beszélt a NATO-csúcson

Oroszország a brutális agresszor, és Ukrajnának megvan a joga, hogy megvédje területi integritását. Folytatjuk humanitárius segítségnyújtásunkat Ukrajna számára, de Magyarország nem fog fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnába – hangsúlyozta Magyar Péter az ankarai NATO-csúcson tartott tájékoztatóján. A miniszterelnök elmondta: volt egy rövid találkozója Zelenszkij ukrán elnökkel, és megállapodtak, hogy a közeljövőben kétoldalú találkozót tartanak.

Ballai Attila: még jól is elsülhet a Szöllősi György elleni bizalmatlansági indítvány elbukásával előállt helyzet

A sportújságíró-szövetség InfoRádiónak nyilatkozó tagja szerint a sportkormányzat szét tudja választani a bizalmatlansági indítványhoz vezető Szöllősi-kezdeményezéseket és a tagság véleményét, ráadásul az eddigi elnökség többségben is maradt a tagság szavazása után.
Megszólalt Kármán András, kiderült, mekkora valójában a hiány - Azonnal reagál a forint

Megszólalt Kármán András, kiderült, mekkora valójában a hiány - Azonnal reagál a forint

Újra nő a feszültség az USA és Irán közt, a tankerhajók elkezdtek visszafordulni a Hormuzi-szorosnál, és a közel-keleti konfliktus élesedésének hírére a forint is gyengülésnek indult. Délelőtt Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy részéről érvényét vesztette az Iránnal kötött szándéknyilatkozat a háború lezárásáról, ami még mélyebbre lökte a hazai fizetőeszközt. A forintot emellett az is lefelé hajtja, hogy kiderült: a 2026-os költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérte volna, ennek ismeretében a kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, amellyel új hiánycélt határoz meg, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×