eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kiégett autó roncsa a Dzsalálábádban elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén 2021. április 24-én. A támadásban két rendőr és egy civil életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi

Joe Bidennek nagy siker, Afganisztánnak a vég?

Az Egyesült Államok elnöke politikai döntést hozott, amikor április 14-én bejelentette az amerikai katonai erők kivonását Afganisztánból, ami lépéskényszert teremtett NATO szövetségesei számára is, a kivonulás azonban nem jelent stratégiai meglepetést – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Joe Biden amerikai elnök döntését öt tényező motiválta: annak elismerése, hogy az afganisztáni konfliktus fennálló problémái katonai erővel nem oldhatók meg, az ázsiai–csendes-óceáni térségre fókuszáló amerikai nagy stratégia, a Trump-adminisztráció kivonulást megalapozó lépései, az amerikai belpolitikai haszon ígérete, valamint Joe Biden személyes meggyőződése, miszerint 2009 óta a kivonulást szorgalmazza – mondta Csiki Varga Tamás.

Ugyan az eredeti cél, tehát a terrorizmus megfékezése és az al-Kaida terrorszervezetet támogató afgán kormány megdöntése 2001-ben katonai erővel sikeresen megvalósult, és az egykori vezetőt, Oszama bin Landent és társait az évek során kiiktatták,

a térség stabilizálását, valamint egy új működőképes afgán kormány létrehozását az elmúlt húsz év alatt nem sikerült megoldania az amerikaiaknak.

Ennek ellenére belpolitikailag a csapkivonások – amennyiben megvalósulnak –, nagy sikernek tekinthetők Joe Biden számára, aki 2021. szeptember 11-ét, az egykori szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulóját jelölte meg ennek határidejeként – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy reális a veszély, hogy a kivonulást követően a nemzetközileg elismert afgán kormány politikai hatalma megroppan, a széteső afgán biztonsági erők nemzetközi támogatással is elvesztik maradék fennhatóságukat még az ország nagyvárosai felett is. A biztonsági helyzet romlani fog,

az országon belüli vallási, etnikai és törzsi csoportok közötti konfliktusok pedig kiéleződnek.

Így az őszi kivonulásokat követően a táliboknak akár békés úton, politikailag egyeztetett átmenettel, akár erőszakkal is lehetőségük nyílik majd az afgán állam vezetésének megszerzésére. Felszámolhatják az afgán társadalom modernizációjára és demokratizálásra irányuló eddigi eredményeket – tette hozzá a szakértő, aki arról is beszélt, hogy Afganisztán kikerül a nemzetközi biztonságpolitikai napirend élmezőnyéből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa hozzátette, hogy ugyan a stratégiai partnerségi megállapodások 2024-ig érvényben vannak, a nyugati államok „visszatérése” kevéssé valószínű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×