eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kiégett autó roncsa a Dzsalálábádban elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén 2021. április 24-én. A támadásban két rendőr és egy civil életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi

Joe Bidennek nagy siker, Afganisztánnak a vég?

Az Egyesült Államok elnöke politikai döntést hozott, amikor április 14-én bejelentette az amerikai katonai erők kivonását Afganisztánból, ami lépéskényszert teremtett NATO szövetségesei számára is, a kivonulás azonban nem jelent stratégiai meglepetést – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Joe Biden amerikai elnök döntését öt tényező motiválta: annak elismerése, hogy az afganisztáni konfliktus fennálló problémái katonai erővel nem oldhatók meg, az ázsiai–csendes-óceáni térségre fókuszáló amerikai nagy stratégia, a Trump-adminisztráció kivonulást megalapozó lépései, az amerikai belpolitikai haszon ígérete, valamint Joe Biden személyes meggyőződése, miszerint 2009 óta a kivonulást szorgalmazza – mondta Csiki Varga Tamás.

Ugyan az eredeti cél, tehát a terrorizmus megfékezése és az al-Kaida terrorszervezetet támogató afgán kormány megdöntése 2001-ben katonai erővel sikeresen megvalósult, és az egykori vezetőt, Oszama bin Landent és társait az évek során kiiktatták,

a térség stabilizálását, valamint egy új működőképes afgán kormány létrehozását az elmúlt húsz év alatt nem sikerült megoldania az amerikaiaknak.

Ennek ellenére belpolitikailag a csapkivonások – amennyiben megvalósulnak –, nagy sikernek tekinthetők Joe Biden számára, aki 2021. szeptember 11-ét, az egykori szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulóját jelölte meg ennek határidejeként – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy reális a veszély, hogy a kivonulást követően a nemzetközileg elismert afgán kormány politikai hatalma megroppan, a széteső afgán biztonsági erők nemzetközi támogatással is elvesztik maradék fennhatóságukat még az ország nagyvárosai felett is. A biztonsági helyzet romlani fog,

az országon belüli vallási, etnikai és törzsi csoportok közötti konfliktusok pedig kiéleződnek.

Így az őszi kivonulásokat követően a táliboknak akár békés úton, politikailag egyeztetett átmenettel, akár erőszakkal is lehetőségük nyílik majd az afgán állam vezetésének megszerzésére. Felszámolhatják az afgán társadalom modernizációjára és demokratizálásra irányuló eddigi eredményeket – tette hozzá a szakértő, aki arról is beszélt, hogy Afganisztán kikerül a nemzetközi biztonságpolitikai napirend élmezőnyéből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa hozzátette, hogy ugyan a stratégiai partnerségi megállapodások 2024-ig érvényben vannak, a nyugati államok „visszatérése” kevéssé valószínű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×