Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Hszi Csin-ping kínai elnök (k) a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) nyitóülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 4-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegű tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés évenkénti ülésszakával.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Kína nem ajánlja az EU-nak, hogy szankciókon dolgozzon

Az ujgur kisebbséggel szembeni bánásmód lenne az apropó.

Ellenlépésekre kell számítania az Európai Uniónak (EU), ha szankciókat vezet be kínai tisztségviselők ellen a muszlim vallású ujgur kisebbséggel szembeni bánásmód miatt - írta vezércikkében a China Daily című kínai pártlap szerdán este.

Az újság szerint a szankciók beavatkozást jelentenének Kína belügyeibe, amit Peking nem tűr.

A szankciók tervének híre szerdán szivárgott ki, uniós források szerint az EU tagállamai a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák majd meg. Az EU a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számlája zárolásával sújtana.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az

1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt,

és gyárakban vagy a földeken dolgoztat.

Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, az intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elvett gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azoknak, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus".

A kínai pártlap a Hszincsianggal kapcsolatban kínai részről jellemzően hangoztatott álláspontot ismételve a nyugati sajtó egy részében megjelent "igaztalan vagy elfogult tudósításokat" tette felelőssé a Hszincsianggal kapcsolatos "félreértésekért" vagy "az igazság ismeretének hiányáért".

A China Daily vezércikkében kiemelték:

elfogadhatatlan lenne az EU részéről, hogy az emberi jogi kérdéseket összekapcsolja

azzal a kétoldalú befektetési egyezménnyel, amelynek előkészítési tárgyalásait tavaly decemberben zárták le.

"A megállapodás mindkét fél érdeke" - húzták alá, hozzátéve: "egy olyan egyezmény politizálása, melynek megvitatása évekbe tellett, súlyos csapást mérne az egyébként baráti kétoldalú kapcsolatokra".

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×