A mandarin nyelven forgatott, 93 perces 76 Days (76 nap) című produkció a járvány elleni küzdelem frontvonalában játszódik, a kínai Vuhanban, ahol először azonosították a koronavírust.
A dokumentumfilmben megjelenő emberek szinte minden képkockán tetőtől talpig védőruhát viselnek, heroikus küzdelmet folytatnak a betegek megmentéséért. Nincs idő interjúkra, a 76 nap igazi cinema verité.
Az Amerikában élő filmrendező, Hao Wu, aki a filmet forgatókönyvíróként és vágóként is jegyzi, két riporterrel dolgozott a produkción, akikkel sohasem találkozott személyesen. Egyikük egy filmes-újságíró, Vej-hszi Csen, másikuk viszont a névtelenséget választotta.
Csen és kollégája februárban kezdett tudósítani a lezárt Vuhanból, Wu pedig egy televíziós projektje miatt került kapcsolatba velük. A közös munkájukból született dokumentumfilm olyan
emberi történet, amely a pandémia közepébe viszi a nézőt, megosztva vele az elkeseredettség és önzetlenség jeleneteit.
A filmesek senkit sem neveznek meg a dokumentumfilmben a szereplők közül. Mint jelezték, a produkcióval nem akartak politizálni, a válság emberi oldalát akarták megmutatni.
Mint Wu nyilatkozta: borzalmas filmélmény volt számára, mintha egy háborúban forgattak volna. Miután a járvány egyre nagyobb méreteket öltött, egyre jobban foglalkoztatta annak dokumentálása, hogyan élik át az emberek ezeket a nehéz időket.
A vuhani kórházak, ahol forgattak, szívesen fogadták a filmeseket, mivel azt remélték, hogy a film révén hiányzó készleteiket adományokból tudják feltölteni és önkéntesek is jelentkeznek hozzájuk.
Wu elmondta, nagyon szeretné, ha a dokumentumfilmet Kínában is bemutatnák, de egyelőre bizonytalan a kínai forgalmazása.
A 11 millió lakosú Vuhan volt az első nagyváros a világon, ahol január és április között a koronavírus-járvány tombolt. A várost január 23-án zárták le, a karantén 76 napig tartott. A dokumentumfilm, amely elsősorban az egészségügyi dolgozókra és a betegekre koncentrál, egyúttal a túlélés megrendítő krónikája.