Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
325.18
bux:
143453.78
2026. november 9. hétfő Tivadar
Olaf Scholz német kancellár a sajtó képviselőinek nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása előtt az Európai Tanács brüsszeli épületében 2023. december 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Olaf Scholz újabb nagy csatát bukhat el – már a saját pártjában is vesztésre áll

A német kancellár lenne a szociáldemokraták listavezetője a februári előre hozott választáson, de az SPD tagságának a többsége nem őt támogatja, és már parlamenti képviselők szerint is inkább a Boris Pistorius védelmi minisztert kellene indítani. Megszólalt az érintett is.

Alig több mint három hónap van hátra a február 23-i előre hozott parlamenti választásokig Németországban. A hárompárti kormány sorsa megpecsételődött, de a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellári ambícióinak nincs vége. A magabiztosság azonban kevés. Elsősorban azért, mert a kancellárjelöltek versengésében a pártok népszerűségi listáját fölényesen vezető, jelenleg még ellenzéki CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz az első számú esélyes. A felmérések szerint erősen lemaradva követi őt a szociáldemokraták jelöltje, míg két további jelöltnek, a zöldpárti Robert Habecknek és a radikális AfD-t képviselő Alice Weidelnek nincs érdemi esélye.

Ráadásul Scholz aligha mondhatja el magáról, hogy az elmúlt három évben sikeres kancellár lett volna, amit kormányának rendkívüli bukása is bizonyított. Ez okozza a legnagyobb dilemmát az SPD számára, hogy a párt kancellárjelöltjeként Olaf Scholzcal vágjon-e neki a február utolsó vasárnapján tartandó választásnak. A 68 éves politikus azzal a meggyőződéssel indult a világ gazdaságilag legjelentősebbnek tartott országainak, a G20-csoportnak a csúcstalálkozójára, hogy ő a szociáldemokraták jelöltje a tisztségre.

Csakhogy ezzel párhuzamosan pártjában fellángolt a vita a kancellárjelölt személyéről. A hétvégén

két tekintélyes szociáldemokrata Bundestag-képviselő a nyilvánosság előtt kérdőjelezte meg Olaf Scholz "alkalmasságát".

Szerintük az SPD választási esélyeit jelentősen növelné, ha a 2023 januárja óta a védelmi tárcát vezető és csaknem azóta Németország legnépszerűbb politikusának számító Boris Pistorius lenne a szociáldemokraták kancellárjelöltje. Elismerték ugyan Scholz "válságkezelő" érdemeit, de úgy vélekedtek, hogy a lakosság körében nagy az elégedetlenség teljesítményével kapcsolatban, ezen pedig a februári választásokig hátralévő rövid kampányban aligha lehet változtatni.

Meggyőződésüket megerősítette a párttagság körében végzett felmérés, amely szerint jelentős többség, mintegy 60 százalék Scholzcal szemben Pistorius jelölését támogatja. A párt vezetősége Saskia Esken társelnökkel az élen ugyanakkor kiáll Olaf Scholz mellett. Olyannyira, hogy a társelnök az ARD közszolgálati televíziónak eldöntött tényről beszélt, ugyanakkor hozzátette, hogy a lehető legközelebbi jövőben ezt hivatalosan is megerősítik.

Sajátos a Scholznál a tagság által esélyesebbnek tartott szociáldemokrata védelmi miniszter reagálása: Pistorius "fegyelmezett pártkatonaként" elhatárolódott az indulástól, azt hangoztatva, hogy Olaf Scholz a párt kancellárjelöltje, ő pedig nem táplál ilyen irányú ambíciókat.

Elemzők mindennek ellenére úgy vélekednek, hogy a "játszma" még nem dőlt el, mert a párt vezetősége nem hagyhatja figyelmen kívül a tagság véleményét.

Befolyásolhatja a vitát a párt korábbi elnöke, Franz Müntefering hét végi nyilatkozata. A korábbi politikus szerint a kancellárjelöltség nem olyan játék, amelyben ketten vagy többen egy sör mellett megállapodnak. Müntefering szerint a jelölés nem tartalmazhat semmifajta "újraválasztási előjogot", a jelöltről a párttagságnak kell döntenie – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Viharos napok után újabb sorsdöntő hírekre várunk Magyarországról és az Egyesült Államokról

Viharos napok után újabb sorsdöntő hírekre várunk Magyarországról és az Egyesült Államokról

Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem után nagyot estek az AI- és chiprészvények, mert a befektetők az adatközpont-építések szigorúbb szabályozásától tartanak. A pénteki felpattanás ellenére a Nasdaq 3,4 százalékos mínuszban zárta a hetet, a Brent ára pedig több mint 13 százalékkal esett, ahogy nőtt az esélye az iráni konfliktus enyhülésének. Kedden Magyarországon és az Egyesült Államokban is közlik az októberi inflációt, az amerikai adat pedig az erős munkaerőpiaci jelentés után újabb támpontot adhat a Fed következő döntéséhez. Pénteken a magyar ipar és építőipar szeptemberi adatai mellett az euróövezet frissített GDP-becslése és az amerikai termelői infláció érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×