eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Angela Merkel (k) Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel (k, a háttérben) és Emmanuel Macron francia elnökkel (j3) beszél az Európai Unió kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának negyedik napi ülésén 2020. július 20-án. A tagállamok vezetői az unió következő hétéves költségvetéséről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.
Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Kiss J. László: kettős válsággal küzd az Európai Unió

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint nagy kérdés lesz, hogy mi jön az unió közös eladósítása után ilyen konfliktusok mellett, mint amilyenek Brüsszelben is felszínre kerültek.

Még a brüsszeli EU-csúcs kedd reggeli eredményes befejezése előtt volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, de az eredménytől független megállapításokat tett az unió "kettős válságával" kapcsolatban.

"Egyrészt a koronavírus-járvány hatásai kiterjednek a gazdaságokra, recesszió alakult ki, ezzel párhuzamosan pedig

bizalomvesztés is felmerült az Európai Unió intézményeivel szemben.

A másik válság egy régi történet, a déli, mediterrán országokra vonatkozik, tehát Olaszországra, Spanyolországra, Görögországra, de egy kicsit még Franciaország is ide tartozik; ezek az országok nem végezték el a strukturális reformokat, és a társadalom körében igen erős is a reformokkal szembeni ellenállás is" - vázolta Kiss J. László.

A mostani EU-csúcs egyébként jó alkalom volt arra, hogy az utóbbi válságot is valamilyen módon kezeljék.

Geopolitikai problémák

Azt is megjegyezte, hogy az EU – és benne Németország is – jelenleg problematikus viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával is, "itt a problémakatalógus nagyon széles".

"Benne van a kínai piac iránti hallatlan érdekeltség, de az emberi jogi vonatkozás árnyékában, a revizionista Oroszország, amely dezinformációs háborút folytat, és ott van

az Egyesült Államok, amely a világpolitikai felelősségvállalásból kivonul,

miközben a NATO-ban Németországgal jelentős érdekellentétei vannak" - ecsetelte a szakértő. Vagyis a geopolitikai környezet megkívánná, hogy az EU egységes legyen.

Az EU széttöredezettségét szerinte a csúcs előtt már látszó törésvonalak, pólusok is mutatták:

  • a francia-német kezdeményezés
  • a V4 (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia)
  • a fukar négyek-ötök (Ausztria, Svédország, Dánia, Hollandia plusz Finnország) pólusai.

"Nincs egység, ott a veszély, hogy erodál, felbomlik az Európai Unió. Ebben a helyzetben egy

olyan gyógyszert találtak ki, amely lényegében az integrációt a közös eladósodás útján kívánja megmenteni,

egy új finanszírozási konstrukcióval" - fogalmazott Kiss J. László.

Az EU egyben maradása és cselekvőképessége a globális felelősségvállalás tekintetében is fontos, no meg persze azért, hogy milyen képet ad magáról az unió egy olyan helyzetben, amikor hitelt felvéve eladósítja magát, miközben ilyen konfliktusok terhelik - mondta még.

Németország az EU tanácselnöke - mit jelent ez?

A német Európa-politikára külön kitérve Kiss J. László elmondta, abban - Angela Merkel utolsó kancellári évére fordulva - jelentős fordulat állt be.

"A német Európa-politika kulturálisan lényegileg északi országokhoz köthető, vagyis nullás költségvetése van, annyit adunk ki, amennyi befolyik. További elv, hogy a valutaközösségből nem csinálunk adósságközösséget (betartjuk a maastrichti szerződés szabályait – a német alkotmányban van adósságfék), és a német gondolkodásban számos olyan elem van, ami a fiskális fegyelemre irányul. Ezzel meglehetősen jelentős politikai stabilitás is jár, ennek van ott kultúrája; minden állam a maga adósságáért feleljen" – mondta a szakértő.

Ezzel együtt Angela Merkelnek mint minden Európa-politikusnak lehet egy olyan törekvése, hogy valami nagyot tegyen, így ment bele egy hirtelen fordulattal a közös adósságvállalásba, holott ez a gondolkodás korábban ki volt zárva Németországban. A kancellár egyébként valószínűleg úgy akar bevonulni a történelemkönyvekbe, mint aki képes volt a nagy fordulatokra" - fejtegette Kiss J. László.

A teljes interjút alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×