Történelmi hosszúságú, a húsz évvel ezelőtti nizzai csúccsal vetekedő találkozó volt az uniós állam- és kormányfők mostani, péntektől kedd reggelig tartó megbeszélése.

A Bruxinfo elemzője, Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: a korábbi költségvetési tárgyalásokhoz képest azonban most

egy új elem jelent meg, a bizalmatlanság.

"Csütörtöktől szombatig tartó költségvetési alku előfordult már, de ilyen sokáig még nem vitatkoztak az érintettek. Korábban a jellemzően agrárországok küzdöttek a nettó befizetőkkel, sokszor évekkel a költségvetési vita előtt megkötötték magukat, hogy meddig mennek el a tárgyalásokon. Ez az ütközés mindig rányomta a bélyegét a tárgyalásokra, illetve a visszatérítési garancia brit kezdeményezésre; az most is ott volt, nagy különbség volt most azonban, hogy a befizetők bizalmatlanok a déli államok felé" - ecsetelte Fóris György.

Szerinte a nettó befizető államok nem bíznak abban, hogy ha a mediterrán országok több pénzt kapnak, azzal jól, tisztességesen sáfárkodnak, és nem szórják szét a politikai céljaiknak megfelelően.

"Ezért volt az, hogy a mostani vitában

a hollandok olyan sokáig kötötték az ebet a karóhoz, hogy legyen egy olyan mechanizmus, amely meg tudja állítani a pénzek kifizetését, ha úgy érzik, hogy nem jól sáfárkodnak azzal."

És bizalmatlanság keletkezett Fóris György szerint sok "új" - Magyarországgal együtt másfél évtizede csatlakozott - tagországgal szemben is.

"Elsősorban három visegrádi országról van szó, ahol a jogállamisági kérdés felmerül kormányzati, államigazgatási, alkotmányossági szempontból, de még a közösségi pénzek kezelése szempontjából is."

A Fóris Györggyel készült teljes interjút szerda este 7-től az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában lehet meghallgatni.