Az elemzés szerint a középtávú szezonális előrejelző modellek legfrissebb előrejelzései szerint az idei ősz is az átlagnál melegebb lehet Európa nagy részén, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten mutatnak a modellek jelentősebb pozitív eltérést. A több különböző modell forgatókönyveinek átlaga a Kárpát-medencében 1-2,5 Celsius-fokkal melegebb szeptember-november közötti időszakot vár, mint az 1991-2020 közötti évek átlaga.

Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását valószínűsítik Peru közelében, amely az ősz folyamán fokozatosan erősödhet, és a 2025-2026-os téli szezonban is meghatározó maradhat. Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek - jegyezte meg.

Az elemzés szerint Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. A modellek szerint szeptemberben és októberben Európa fölött a nyugati áramlás dominálhat, amely enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállít az Atlanti-óceán felől, és az évszak későbbi részében sem várhatók jelentősebb hidegbetörések.

A csapadékeloszlásban markáns területi különbségek várhatók: Délnyugat- és Délkelet-Európa a szokásosnál szárazabb őszre számíthat, ezzel szemben Közép- és Észak-Európában - így Magyarországon is - a csapadék mennyisége az átlag fölött alakulhat, mivel az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonális rendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket.

A havazási esélyek ősszel alacsonyak maradhatnak egész Európában, kivéve az Alpok térségét és a Kelet-európai-síkságot. A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok - jegyezte meg Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.