Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Angela Merkel (k) Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel (k, a háttérben) és Emmanuel Macron francia elnökkel (j3) beszél az Európai Unió kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának negyedik napi ülésén 2020. július 20-án. A tagállamok vezetői az unió következő hétéves költségvetéséről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.
Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Győzelem: mindkét megállapodás megszületett az EU-csúcson

Megállapodtak a 2021-2027-es időszak keretköltségvetésében és a mentőcsomagot is elfogadták a tagállami vezetők.

Az európai uniós tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot - jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.

Íme:

A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételéről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott - tudósít a Portfolio.

Az első információk szerint a huszonhetes körben kezdődött végső tanácskozás egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapról szólt,

500 helyett 390 milliárd euró összegű támogatásokkal és 360 milliárd euró kölcsönökkel.

A keretköltségvetés is maradt 1074 milliárd euró, azaz összesen egy 1820 milliárd eurós csomagot fogadott el a 27 tagú közösség 2018-as árak mellett. Ez idei folyó áron 809+1117 milliárd euró, összesen 1867 milliárd euró.

A 750 milliárdos segítség belső szerkezete is az lett, ami előzőleg kiszivárgott (390+360 milliárd), a támogatásként felvehető összeget a tagállamok közösen fizetik vissza 2058-ig - a hitelrészt nem kötelező felvenni, az tagállami hatáskör.

Az Origo összefoglalója szerint még az is eldőlt, hogy

Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél

a támogatási csomag részeként, és Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikkely szerinti eljárást.

A 89 órás tárgyalással egyébként nem dőlt meg a 2000-es EU-csúcs rekord.

Cikkünk frissül.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×