Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Friedrich Merz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően a berlini kancellárián 2025. május 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Berlini Ukrajna-csúcs: kiderült, mi lesz Donald Trump prioritása Alaszkában

Ukrajnáról lehet tárgyalni, de semmiképp nem az ukrán érdekek megkerülésével. Így foglalható össze az a rendkívüli egyeztetés, amelyet szerda délután videókapcsolaton keresztül Berlinben rendeztek. A cél az amerikai és az orosz elnök pénteki alaszkai csúcstalálkozója előtti, a német kancellár és az ukrán elnök személyes, több uniós, illetve NATO-vezető videón történt konzultációja volt, amelybe a fő címzett, Donald Trump is bekapcsolódott. Kiderült, vannak-e komoly területcsere-kérdések a terítéken.

A több órás konzultációsorozat szervezője Friedrich Merz kancellár volt. A délelőtt "meglepetésének" számított, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetes bejelentés nélkül Berlinbe érkezett, hogy személyesen vegyen részt az egyeztetésen. Jelenléte ugyanakkor több mint jelképes volt, egyértelműen annak kifejezője, hogy Európa teljes mértékben Ukrajna mellett áll.

A forgatókönyv az előzetes menetrendnek megfelelően zajlott. Merz és Zelenszkij rövid közvetlen tárgyalása után videón kapcsolódott be a konzultációkba Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Finnország állam-, illetve kormányfője, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, illetve António Costa, az Európai Tanács elnöke, továbbá a NATO-t képviselő Mark Rutte főtitkár.

Ezt követte a valójában legfontosabbnak tartott, természetesen szintén videón keresztüli egyeztetés az Anchorage-ba készülő Trumppal és alelnökével, J.D. Vance-szel. Külön érdekesség, hogy az amerikai elnök nem sokkal az egyeztetés előtt szokatlanul hízelgően nyilatkozott az uniós vezetőkről, őket "nagy embereknek" nevezte.

A Trumppal tartott videókonferencián Merz, Zelenszkij és az európai állam- illetve kormányfők megfogalmazták megfogalmazták az ukrajnai béke általuk alapvetőnek tartott követelményeit.

A ZDF közszolgálati televízió szerint egyértelművé tették, hogy álláspontjuk szerint Alaszkában nem jöhet létre megegyezés ukrán területek átadásáról mint ahogy olyan békegaranciákról sem, amelyet az ostromlott ország nem fogadna el. Nagyszámú részvételük ugyanakkor azt volt hivatott jelezni, hogy Európa egységes Ukrajna támogatásában.

A közszolgálati televízió tudósítása szeint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök "nagyon jó beszélgetésnek" minősítette a Trumppal való egyeztetést. "Ma Európa, az Egyesült Államok és a NATO megerősítette közös álláspontját Ukrajnával kapcsolatosan" – értékelte.

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a Nyugat és Ukrajna egységesen áll ki az Oroszország által indított háború befejezése érdekében. "A labda most Oroszország térfelén van" – fogalmazott Rutte az amerikai elnökkel folytatott egyeztetés után. Dicsérte az amerikai elnök "szoros együttműködését" az európai szövetségesekkel a Putyinnal való pénteki alaszkai találkozója előtt.

Emmanuel Macron francia államfő értesülések szerint azt az információt közölte, hogy Donald Trump Putyinnal való alaszkai találkozója után háromoldalú csúcstalálkozót kíván szorgalmazni az orosz elnökkel, valamint az ukrán államfővel.

A Reuters arról tudósított, hogy Macron szerint Trump elnök is kifejezte, hogy az Ukrajnához tartozó területekről nem lehet tárgyalni, azokról csak Zelenszkij egyeztethet.

"Jelenleg nincsenek komoly területcsere-tervek az asztalon"

– egyértelműsítette a francia államfő.

Ugyancsak a ZDF Zelenszkijt idézte, aki szerint pozitív és egységes hangulat jellemezte az Ukrajna és európai partnerei közötti egyeztetést. Szerinte egyetértettek abban, hogy semmilyen, a jövőt meghatrozó kérdést nem lehet eldönteni Ukrajna nélkül.

Az amerikai elnöknek elmondta, hogy Putyin szerinte blöfföl, és valójában nem akar békét. Szerinte "blöff" az is, hogy az Oroszország elleni szankcióknak nincs hatása.

Nyomást kell gyakorolni az orosz elnökre, hogy véget vessen a háborúnak – jelentette ki, utalva arra, hogy szerinte mindez az eddigieknél erősebb szankciókat is magában foglal.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a szövetségi kancellárnak a szerdai egyeztetések kezdeményezéséért, mint ahogy az európai partnereknek is az "intenzív kommunikációért" és támogatásért.

A személyes házigazda, illetve szervező Friedrich Merz kancellár szerint a konzultációkon megerősítést nyert, hogy Ukrajnának hosszú távú biztonsági garanciákra van szüksége, mint ahogy az is, hogy folytatni kell támogatását, az ukrán hadsereg megerősítését.

Beszámolt arról is, hogy

Trump a tűzszünet kérdését prioritássá akarja tenni a Putyinnal való tárgyalásai során. Reményét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban megállapodás születik.

A konzultációk ezzel azonban nem értek véget. Az előzetes menetrend szerint még a nap folyamán videón keresztülkülön is egyeztetést terveztek az úgynevezett hajlandók koalíciójának vezetői, azaz Friedrich Merz kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×