Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke könyökük érintésével üdvözlik egymást az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztató után 2020. július 21-én. A tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq
Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Kétfrontos megállapodás: íme a brüsszeli részletek

A takarékos négyek is nyertek valamennyit, Magyarország is többet kap az eredetileg tervezettnél. Vége egy fontos, 90 órás tárgyalássorozatnak.

A Brüsszelben zajlott uniós csúcstalálkozó "hosszabbításában", csaknem 90 tárgyalási óra után megállapodás született a tagállami vezetők között mind a 2021-2027-es időszak keretköltségvetéséről, mind a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet pénzügyi csomagjáról.

A két legfontosabb, hogy 750 milliárd eurós maradt a helyreállítási alap, a közös költségvetés összegén pedig csak minimálisan változtattak (1074 milliárd euró) - 2018-as árak mellett.

Az Európai Tanács oldalán közzétett végső javaslatát minden uniós tagállam képviselője elfogadta - szögezi le a Portfolio tudósítása.

"Sikerült, Európa egységes, Európa erős"

- kezdte kedd hajnali sajtótájékoztatóját Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki szerint a megállapodás "sorsfordító", és elindítja az EU-t a jövőbe.

Mint mondta, az "unió csodája létezik, mert a tisztelet és együttműködés képes volt forrást fakasztani".

Az elnök kiemelte, hogy "első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között, mivel a csúcson kiderült, hogy a tagállamok többsége ragaszkodik ehhez".

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal csatlakozott, hogy "az unió bebizonyította, hogy képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást". Kiemelte továbbá, hogy

Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.

"A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával" - hangsúlyozta.

A helyreállítási csomag belső szerkezete egyébként a tárgyalások során változott, 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatási rész - ez a takarékos négyek óhaja irányában történt, de nem túlságosan nagy elmozdulás -, a hitel pedig 250 milliárd euróról 360 milliárd euróra nőtt, ezt az Európai Bizottság veheti fel a kötvénypiacokon. A lényeg, hogy ezzel a hitellel kapcsolatban 2058 után már nem állhat fenn tartozás.

Az elért magyar célokról itt írtunk részletesebben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×