Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Rendőrök és tüntetők összecsapása a belgrádi parlament előtt 2020. július 7-én. A tüntetők a hétvégi kijárási tilalom újbóli bevezetése ellen tiltakoznak. Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt tervezik a hatóságok a szigorítások esetleges ismételt bevezetését.
Nyitókép: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic

Szakértő a szerbiai zavargásokról: „a frusztráció beteljesedett”

A koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság áll a szerbiai zavargások hátterében – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

Ördögh Tibor magyarázata szerint a járvány nem megfelelő kezelése abban mutatkozik meg, hogy a szerb állam és kormány már május elején, nagyon hamar feloldotta a korlátozó intézkedéseket, engedélyezve mindennemű rendezvény megtartását, ami hozzájárulhatott az esetszámok megugrásához az országban.

Mindezt tetézte egy botrány is június közepén, ami a fertőzések valódi számainak elhallgatásáról szólt:

állítólag nem egyeztek a hivatalos adatok valóban elhunytak, valamint megbetegedettek számával,

mindezt pedig egyesek arra vezették vissza, hogy a kormány mindenképp szerette volna megtartani a választásokat, amihez jó eredményekre volt szükség – magyarázta a szakértő. Mindez viszont hozzájárult ahhoz, hogy nem bíznak már az emberek az állami intézményekben, mert felmerült annak a lehetősége, hogy becsapták őket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint

a zavargások hátterében ugyanakkor meghúzódik egyfajta frusztráció is.

Tekintve, hogy az emberek már a koronavírus-járvány előtt, mintegy másfél éven át, szombatról szombatra az utcára jártak demonstrálni, a kormányozó párt és Aleksandar Vucic távozását követelve, ugyanakkor ezek még békés megmozdulások voltak. Ördögh Tibor szerint, mint fogalmazott, a frusztráció most azonban beteljesedett, és olyan szélsőségesek is csatlakoztak a békés tüntetői körhöz, akik már erőszakot és agressziót is használva akár a rendőrökkel is összecsapnak.

Így egyfelől a járvány elleni küzdelem és annak nem megfelelő kommunikációja a polgárok irányába, másrészt a kormányzattal szembeni bizalmatlanság találkozott össze, és ez jelenik meg a mostani zavargási hullámokban – foglalta össze az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő.

Sehogy sem fog menni

Ördögh Tibor érdekesnek nevezte a szerb államfő lépését, miszerint Aleksandar Vucic először még a kijárási tilalom újbóli bevezetését lebegtette meg a belgrádi lakosok körében, ahol nagy arányban megnőtt a fertőzöttek száma, azonban a tüntetések hatására visszakozott, és már úgy fogalmazott: ő személy szerint nem szeretné a szigorító intézkedéseket. de majd a válságtörzs eldönteni a kérdést. Ami egyfajta kármentésnek tekinthető, hogy a felelősség lekerüljön az államfőről, és ne őt lehessen okolni azzal, ha sor kerülne a tilalomra – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

A szakértő is úgy véli, jelenlegi formájában semmiképp nem fognak eredményre vezetni a tüntetések, hiszen

az erőszak nem megoldás.

A kabinet kommunikációja is azon alapul, hogy meg akarják dönteni a demokratikusan megválasztott kormányt, amit senki egy jogállamban nem tehet meg. De az Európai Bizottság is véleményt nyilvánított, amely szerint ugyan biztosítani kellene a gyülekezési jogot, azonban nem vezethet erőszakhoz.

Ördögh Tibor végezetül megismételte, kizárólag békés megoldás vezethetne eredményre, azonban akkora támogatottságot élvez a kormányzó Szerb Haladó Párt, ami kétharmaddal győzött nemrégiben, ráadásul Nyugat-Európa részéről is támogatást élvez, ami miatt a változás nem történhet meg, még tüntetés árán sem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×