Infostart.hu
eur:
352.82
usd:
307.85
bux:
138215.62
2026. június 19. péntek Gyárfás
Businessman putting money coins into a pink piggy bank thinking of buying a new house - saving money for future concept and loan for plan business investment for real estate in the future concept.
Nyitókép: Jantanee Phoolmas/Getty Images

Hány kilométer? Meglepő összefüggés az ingatlanpiacon

Döntő, hogy milyen messze van az adott település egy nagyvárostól.

Nem állt meg a járvány óta a nagyvárosiak kiköltözési hulláma, sokan költöznek a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetébe – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

2025-ben hazánk 3177 településéből 1423-ban stagnált, illetve növekedni tudott a népességszám, a többiben viszont csökkenés volt megfigyelhető.

A településtípusok közül a községek és nagyközségek zártak pluszban, közel 600 fővel.

A húsz legnagyobb lakosságszám-csökkenést elszenvedő terület kivétel nélkül nagyváros, illetve budapesti kerület volt. Budapesten a lakásárak emelkedése miatt is 2026 elejére tovább csökkent a lakosságszám 9 ezer fővel, miközben az agglomerációt képviselő Pest vármegye népessége több mint 3100 fővel bővült. Az I., a VI., és a XIII. kerület képez kivételt, itt a lakosok száma nőtt – írják a közleményben.

Egyetlen év alatt 3100-3350 fővel bővült a 25-30 kilométeres távolságon belül lévő községekben élők száma

– teszi hozzá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mint a közleményben olvasható, a vásárlóknak ez a távolság még vállalható kompromisszum közlekedési szempontból, de a lakóingatlanok árát nézve ezen települések jóval olcsóbbak lehetnek. Akár 30-80 százalékkal is alacsonyabb árakkal találkozhatnak a lakásvásárlók a nagyvárosi árszintekhez képest.

Forrás: ingatlan.com
Forrás: ingatlan.com

Mint írják, a lakosságszám-növekedési toplistában olyan agglomerációs települések vannak, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Az utóbbi esetében lényeges, hogy bár Budapesttől némileg távolabb van, mint 30 kilométer, de a másik irányban ott található Székesfehérvár. Egy település két centrum agglomerációs övezetébe is beletartozhat így.

Mindeközben bár a népességcsökkenési lista első húsz helyén kivétel nélkül budapesti kerületek és megyei jogú városok vannak, addig három fővárosi kerület mégis bekerült a legnagyobb növekedést elérő települések közé. A XIII. kerületben a tömegesen átadott újépítésű projektek generáltak lakosságszám-növekedést. A VI. kerületben pedig az Airbnb-szabályozás, tehát a rövid távú lakáskiadás szigorításának hatására a korábbi turisztikai célú lakások egy része állandó lakóhellyé vált. A toplista igazi meglepetése az I. kerület, ahol az elmúlt időszakban jelentősen több beköltözőt regisztráltak a korábbi évek átlagánál – olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×