Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Manfred Weber, az Európai Parlament (EPP) néppárti frakciójának vezetője az uniós testület plenáris ülésén Strasbourban 2020. február 12-én. A parlament az Európai Tanács február 20-i rendkívüli ülését készíti elő, amelynek központi témája a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret lesz.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Nekiment saját európai pártcsaládjának a német kancellár néhány kiszivárgott információ miatt

Nem akárhonnan kapott bírálatot az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) és közvetve annak vezetője, Manfred Weber. A bírálók ugyanis „családtagok”, a német konzervatív CDU és a kisebbik keresztény párt, a bajor CDU elnökei, Friedrich Merz és Markus Söder voltak.

Kiszivárgott ugyanis, hogy az EPP állítólag már korábban kapcsolatot létesített szélsőjobboldali pártokkal, köztük a Németországban a többi Bundestag-beli párt által kiközösített AfD-vel is.

A radikális jobboldali párttal szembeni „tűzfal” érinthetetlenségének fő szószólói „otthon” a német koalíciós pártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, a konzervatívok élén pedig Merz és Söder.

Ez az oka annak, hogy az értesülésre feltűnő gyorsasággal reagált a kancellár, aki mindkettőjük nevében üzent, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben helytelenítik az ilyen jellegű megállapodásokat.

„Nem vagyunk hajlandók együttműködni az Európai Parlament szélsőjobboldali képviselőivel” – szögezte le Merz, akit a két német közszolgálati médium, az ARD és a ZDF egyaránt idézett.

A dpa német hírügynökség arról számolt be, hogy

az EPP frakciója jóval szorosabban működött együtt az AfD-vel és más jobb-, illetve szélsőjobboldali pártokkal, mint az korábban feltételezték.

A szóban forgó kapcsolatfelvétel állítólag alkalmazotti szinten, különböző „csevegőcsoportok” keretében törént, de emellett az együttműködés magában foglalta az európai parlamenti képviselők személyes találkozóját is.

A téma állítólag a migrációs politika szigorítását célzó jogalkotási indítvány volt. Az AfD „hagyományosan” az illegális bevándorlás elleni harc egyik legfőbb képviselőjének számít.

Merz a beszámolók szerint személyesen Manfred Webert kérte fel arra, hogy „tisztázza a dolgokat”. Weber a bajor CSU tagja is.

Söderrel együtt arra számít, hogy az ilyen kapcsolatfelvételnek véget vetnek, sőt szükség esetén az következményeket is von majd maga után – szögezte le a kancellár.

„Manferd Weber mostantól felelős ezért. Ő is tudja, hogy nem akarjuk ezt az együttműködést”

– üzente Merz.

Markus Söder minderre rátett még egy lapáttal. A bajor vezető müncheni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „nagyon meglepték, irritálták és felzaklatták” őt és pártját a leleplezések.

Az idézett német közszolgálati médiumok szerint Weber egyelőre nem reagált az üzenetre. A dpa szerint ugyanakkor azt állította, hogy semmit nem tud az említett „csevegőcsoportokról”.

Címlapról ajánljuk

Ismét intenzíven gyorsíthatnak a BKK villamosai szeptembertől 1-től

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-bejegyzésében közölte:szeptember 1-jétől visszatér a megszokott rend Budapesten, ami többek között azzal is jár, hogy a szokásos módon közlekedhetnek a villamosok és már nem lesz szükség a takarékosabb öntözésre sem Budapest fáinál.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Bóna Szabolcs elmondta, mi az ősbűn, és szerinte egymillió hektárnyi földünkön kell drasztikus változás

Bóna Szabolcs elmondta, mi az ősbűn, és szerinte egymillió hektárnyi földünkön kell drasztikus változás

A kormány felülvizsgálja a kiemelt beruházások miatt kivont mezőgazdasági területek sorsát, és ahol a fejlesztések elmaradtak, visszaadná a földeket művelésre – jelentette be Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A miniszter a debreceni iparterületek kijelölését "ősbűnnek" nevezte, kiemelve, hogy az elmúlt évtizedekben közel egymillió hektárt vontak ki természetes használatból. A klímaváltozás miatt akár egymillió hektáron kellhet váltani a művelési módokon, és egyes térségekben már félsivatagi viszonyok alakultak ki. Bóna a Bászna Gabona felszámolásáról is beszélt: az állam közel 7 milliárd forintot előlegezett meg a károsult gazdáknak, ennek azonban csak mintegy fele térülhet meg, a fennmaradó veszteséget az állam állja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×