Németországban a kormánykoalícíó Angela Merkel vezetésével 20 órás tanácskozás és kemény viták után egy 130 milliárd eurós konjunktúracsomagot fogadott el, amellyel egyaránt segítik a családokat, a fogyasztókat, a vállalatokat, valamint az önkormányzatokat.

A családoknak minden gyermek után 300 eurót fizetnek ki a családi pótlékkal együtt.

Július 1-től december 31-ig a 19 százalékos általános áfakulcsot lecsökkentik 16 százalékra, a csökkentett 7 százalékos kulcsot pedig 5-re. Az intézkedéstől a lakosság fogyasztási kedvének növekedését várják, ami csak akkor valósulhat meg, ha a kereskedelem a csökkentést továbbadja a vásárlóknak.

A nagyvállalatok közül a Lufthansa 9 milliárd eurós mentőcsomagja mellett a német vasút is kap 5 milliárdot a koronavírus-járvány miatti bevételkiesés ellentételeként. A gazdasági visszaesés következtében jelentősen csökkentek az iparűzési adóból származó bevételek – az emiatt bajba került önkormányzatok forrásait a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen egészítik ki. Ezen felül a kormány ebben és a jövő évben átvállalná az önkormányzatokat terhelő, szociális segélyekre fordított kiadások egy részét is.

Nagy vita volt az autóipar megsegítésével kapcsolatban. A szociáldemokrata politikusok többsége, az ellenzéki Zöldek hangos támogatásával, csak az elektromos és hibrid járművek vásárlását akarta ösztönözni. Az autóiparban legérdekeltebb tartományok miniszterelnökei, mint például Markus Söder – a Bajorországban honos Audi és BMW érdekeit szem előtt tartva –, és a Volkswagen konszernben 20 százalékban érdekelt Alsó-Szászország miniszterelnöke, Stephan Weil – noha ő SPD-s – a belsőégésű motoros autók értékesítését is ösztönözte volna egy roncsprémiummal. Söder a Welt am Sonntag hetilapnak azt nyilatkozta, hogy ha a francia kormány 8 milliárd eurót ad az autóiparának, akkor Németországnak is segítenie kell a legfontosabb iparágát.

Végül azonban csak az elektromos meghajtású autókat támogatták:

• a környezetvédelmi prémium elnevezésű támogatás összegét autónként 3000 euróról 6000-re emelik (ez a 40 ezer eurónál olcsóbb járművekre vehető igénybe),
• elindítanak egy 2,5 milliárd eurós programot a töltőinfrastruktúra fejlesztésére,
• a gyártókat és beszállítókat pedig egy 2 milliárd eurós programmal támogatják a jövőbe mutató beruházásaikban.
• Emellett 4500 euróra emelik a plug-in hybrid autók állami támogatását.

A CDU már "kifutó", de még hivatalban lévő elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer az Európában legmagasabbnak számító német áramárak csökkentését szeretné elérni. Ennek érdekében az atom- és szénerőművek termelte olcsó áram kiváltására bevezetendő alternatív energiaforrások szubvencionálására kivetett árampótlék mértékét akarja fokozatosan csökkenteni.

Politikai szempontból a koronakrízis egyik legnagyobb vesztese Angela Merkel lett. Az ő vezetése alatt a 16 tartományi miniszterelnök részvételével létrehozott "korona-kabinet" a válság végére szemmel láthatóan elfáradt. A közös, egységes megoldásokat szorgalmazó saját ötleteit a tartományi vezetők már nem fogadták el, hol az egyik, hol a másik lógott ki a sorból és hozott a közösen elfogadott javaslatokkal ellentétben saját intézkedéseket: enyhítést vagy bajoros keménységű, szigorúbb feltételeket. A "korona-kabinet" végét azután a zöldek baden-württembergi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann pecsételte meg, amikor kijelentette, a tanácskozásukra már nincs is szükség, a továbbiakban a tartományok maguk döntik el, hogyan alakítják a járvány elleni védekezést.

Ezzel Merkel hatalma erősen megingott és egy kisebb hatalmi vákuum alakult ki.

Az is igaz viszont, hogy a Merkel-kormány válságkezelése a lakosság körében nagy elismerést és egyetértést váltott ki, ebből a CDU profitálni is tudott, mert támogatottsága időközben elérte a szinte már elérhetetlennek tartott 40 százalékot. Igaz, ezzel a jelenleg pozitív eredménnyel vékony jégen táncol, mert decemberben a pártelnök személye, majd 2021 eljén a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének kérdése körüli viták ezt le is ronthatják. A németek általában nem szeretik a vitákat és a rendzavarókat rendszerint meg is büntetik.

A jelenleg felbukkanó merkeli hatalomvesztés nem jó előjel az Európai Unió július elsején kezdődő német elnökségének idejére, amely során a németek főleg a kül- és kereskedelmi politika területén akarnak pontokat szerezni. Egy meggyengült német vezetésnek nem lesz könnyű a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások csődje következtében is meglehetősen megtépázott USA–EU viszony megjavítása.

A német vezetés mindenképpen sikert akar elérni a kereskedelmi megállapodások területén és az osztrákok vétóját figyelmen kívül hagyva valahogy át akarja boxolni a dél-amerikai MERCOSUR övezettel kötendő megállapodást, amely ellen a franciák és az írek is fenntartásaikat hangoztatták. Mindemellett Mexikóval is szeretnének egy átfogó kereskedelmi megállapodást tető alá hozni.