Infostart.hu
eur:
363.15
usd:
315.59
bux:
146324.75
2026. július 31. péntek Oszkár
Donald Trump amerikai elnök bejelenti, hogy április végéig meghosszabbítja a társadalmi távolságtartásra vonatkozó előírásokat a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító kormányzati munkacsoport sajtókonferenciáján a washingtoni Fehér Házban 2020. március 29-én. Az Egyesült Államokban eddig 142 637 új típusú koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, 2485-en életüket veszítették.
Nyitókép: Stefani Reynolds

Kiderült, mikor oldhatják fel az amerikai beutazási korlátozást

Egyelőre nincs napirenden, hogy az Egyesült Államok feloldja az Európából érkezőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat - jelentette ki Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője.

McEnany hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök elsősorban az amerikaiak biztonságát tartja szem elött. "Ezek a korlátozások életeket mentettek meg" - emelte ki a szóvivő. Hozzátette:

az elnök először meg akar győződni arról, hogy nincs veszélyben amerikaiak élete, mielőtt a korlátozásokat feloldják.

Donald Trump amerikai elnök március közepén 30 napra rendelt el beutazási tilalmat a schengeni övezetből, Nagy Britanniából és Írországból érkezőkkel szemben, majd ezt áprilisban meghosszabbította, és közölte, hogy a tilalom mindaddig érvényben marad, amíg az új típusú koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett országokban jobbra nem fordul a helyzet. A tilalom alól kivételt jelentenek az amerikai állampolgárok, a diplomaták és azok az európaiak, akik zöld kártyával rendelkeznek, valamint hozzátartozóik.

Újabb csörte

Közben a Fehér Ház jelentése ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát. A 20 oldalas dokumentum - az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint - nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint "ragadozó" gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.

A jelentés - utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére - leszögezi, hogy több mint 40 év múltán nyilvánvalóvá vált, "a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában". Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.

Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy "szimbolikus vagy látványos" diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett.

"Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára"

- olvasható az összefoglaló elemzésben.

A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett "ragadozó" gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.

Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák - állítja az amerikai külügyi dokumentum.

Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: "a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a Kínai Kommunista Párt mutat".

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát "1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim" irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, "ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt". Mint mondta, Washington "nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel" akár ideológiailag, akár politikailag. "Az egész világ most ébred rá erre" - tette hozzá. Szerdán az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint "a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében".

Címlapról ajánljuk
Hetekig nem lehet visszakapcsolni a paksi atomerőművet – Magyar Péter elmondta, mi várható

Hetekig nem lehet visszakapcsolni a paksi atomerőművet – Magyar Péter elmondta, mi várható

Az országban évtizedek óta nem látott helyzet alakul ki jövő hétre, mivel várhatóan hétfőre teljesen le kell állítani a paksi atomerőművet. Kiderült, hogy mikor indulhat újra a termelés a Dunamenti Erőműben és hogy mik lesznek a teendők.

Kína vállról indítható rakétákkal „higgasztaná le” Iránt

Egy hírügynökség szerint Kína heteken belül vállról indítható rakétákkal láthatja el Iránt. Teherán Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott háborúja közben szintet lépett egy, a Szuezi-csatorna elleni támadással. Közben az Iránnal szövetséges húszik „tranzitdíjat” vetnének ki a Vörös-tengeren áthaladó hajókra.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×