McEnany hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök elsősorban az amerikaiak biztonságát tartja szem elött. "Ezek a korlátozások életeket mentettek meg" - emelte ki a szóvivő. Hozzátette:
az elnök először meg akar győződni arról, hogy nincs veszélyben amerikaiak élete, mielőtt a korlátozásokat feloldják.
Donald Trump amerikai elnök március közepén 30 napra rendelt el beutazási tilalmat a schengeni övezetből, Nagy Britanniából és Írországból érkezőkkel szemben, majd ezt áprilisban meghosszabbította, és közölte, hogy a tilalom mindaddig érvényben marad, amíg az új típusú koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett országokban jobbra nem fordul a helyzet. A tilalom alól kivételt jelentenek az amerikai állampolgárok, a diplomaták és azok az európaiak, akik zöld kártyával rendelkeznek, valamint hozzátartozóik.
Újabb csörte
Közben a Fehér Ház jelentése ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát. A 20 oldalas dokumentum - az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint - nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint "ragadozó" gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.
A jelentés - utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére - leszögezi, hogy több mint 40 év múltán nyilvánvalóvá vált, "a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában". Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.
Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy "szimbolikus vagy látványos" diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett.
"Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára"
- olvasható az összefoglaló elemzésben.
A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett "ragadozó" gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.
Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák - állítja az amerikai külügyi dokumentum.
Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: "a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a Kínai Kommunista Párt mutat".
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát "1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim" irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, "ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt". Mint mondta, Washington "nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel" akár ideológiailag, akár politikailag. "Az egész világ most ébred rá erre" - tette hozzá. Szerdán az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint "a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében".