Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Spanyol zászló.
Nyitókép: Pixabay

A kereskedelem leállítását ígérte Donald Trump – így nézne ki ez a gyakorlatban Spanyolországban

Miután az amerikai elnök drasztikus lépést helyezett kilátásba Madriddal szemben azért, mert nem használhatták az amerikaiak a spanyol katonai bázisokat az Irán elleni támadásban, a spanyol kormány leszögezte: megvannak az erőforrásaik arra, hogy egy embargó hatásait kezelni tudják.

Donald Trump amerikai elnök teljeskörű kereskedelmi embargó bevezetését helyezte kilátásba Spanyolországot illetően. A bejelentés azután érkezett, hogy a NATO-tagállam ország nem engedélyezte, hogy az USA hadserege az Iránra mért csapásokhoz kapcsolódóan használja a spanyolországi támaszpontokat – írta meg a Reuters.

A Rota és a Moron támaszpontokat spanyol fennhatóság alatt az USA és Spanyolország közösen üzemelteti. A spanyol külügyminiszter, Jose Manuel Albares elmondta, hogy ezeket nem fogják olyan célokra használni, amelyek nincsenek benne az USA-val kötött megállapodásban, illetve az ENSZ alapokmányában.

„Spanyolország szörnyen viselkedik”

– kommentálta a helyzetet Donald Trump. A Friedrich Merz német kancellárral tartott találkozó után az amerikai elnök a sajtó kérdéseire elmondta, hogy Scott Bessent pénzügyminisztert arra utasította, szakítsanak meg minden kereskedelmi kapcsolatot Spanyolországgal. Egyben emlékeztetett, hogy az ország nem fogadta meg kérését, miszerint NATO-tagként GDP-jének 5 százalékát védelemre kellene költenie, így „semmijük nincsen, amire szükségünk lenne”. Hozzátette, hogy joga van a kereskedelem leállítására, és joga van embargókat is bevezetni.

Egy ilyen embargó bevezetéséhez az elnöknek be kell jelentenie, hogy Spanyolország „szokatlan és különleges” veszélyt jelent az USA-ra.

A spanyol kormány közleményében leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a magánvállalkozások autonómiáját, a nemzetközi jogot és az EU-USA bilaterális kereskedelmi egyezményeket. Mint a Reuters írta, állításuk szerint megvannak az erőforrásaik arra, hogy egy embargó hatásait kezelni tudják.

Mit érintene az embargó?

Az embargó hatásaival kapcsolatban a cikkben olvasható, hogy 2025-ben már negyedik éve exportált többet az USA Spanyolországba, mint amennyit onnan importáltak. 2025-ben 26,1 milliárd dolláros összegű volt az oda irányuló export, míg 21,3 milliárd dollárnyit importáltak.

A US Census Bureau adatai szerint 2025 decemberében a következő termékcsoportokból importálták érték szerint a legtöbbet Spanyolországból:

  • gyógyszerek
  • elektromos transzformátorok
  • finomított kőolajtermékek
  • parfümök és toalettvizek
  • vérkészítmények, antiszérumok, vakcinák és egyéb immunológiai termékek
  • olívaolaj

A Spanyolországba irányuló exportok értékbeli toplistáját pedig a következő termékek vezetik:

  • nyers kőolaj
  • földgáz és egyéb gáznemű szénhidrogének
  • kukorica
  • friss vagy szárított diófélék
  • finomított kőolajtermékek
  • polgári légijárművek, hajtóművek és alkatrészek

Arról, hogy a két ország egymás külkereskedelmében mennyire fajsúlyos, a Banco de España (Spanyol Nemzeti Bank) elemzésében olvashatók részletek. A 2024-es adatok alapján az Egyesült Államok a spanyol javak hatodik legnagyobb exportpiaca, az export 4 százalékát teszi ki ez a reláció. Ez egyébként a spanyol GDP 1 százalékát adja. A másik irányban az Egyesült Államok az ötödik legnagyobb beszállítója Spanyolországnak, termékeik a spanyol import 6 százalékát teszik ki, amely a spanyol GDP 1,7 százalékának felel meg.

A Spanyolországból exportált szolgáltatások a spanyol GDP 1,2 százalékát adták ebben az évben, az USA ennek a negyedik legnagyobb piaca volt. Mindeközben az USA-ból importált szolgáltatások részaránya a harmadik legnagyobb volt a spanyol piacot tekintve. A spanyol szolgáltatásexportból a GDP 0,4 százalékát adta a turizmus, a maradékot tanácsadás, IT-szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások adták. Mindeközben a Spanyolországba importált szolgáltatások 0,1 százalékát tette ki a turizmus. Ebbe az USA-ba utazó spanyol állampolgárok számítanak bele – olvasható az elemzésben.

Milyen hatása lehetne az embargónak?

A Donald Trump amerikai elnök által 2025-ben bevezetett vámok kapcsán készült a Banco de España fenti elemzése. Akkor az Európai Unióra végül 15 százalékos vámot vetettek ki, az amerikai Legfelsőbb Bíróság azóta kimondta, hogy ezen vámok bevezetésére nem volt jogosultsága az elnöknek – írtuk meg korábban. Szintén ezen alkalomból készített elemzést a CaixaBank is. Mint írják, az olyan ágazatok, mint a gép- és berendezésgyártás, a kohászat, a vegyipar, illetve a bányászat és kőfejtés a legközvetlenebbül kitettek a külkereskedelmi csatornán keresztül. Az autóipar a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé tartozik, illetve egyes szolgáltatási szektorok is érintettek lehetnek. A spanyol exportőrök ugyanakkor át is irányíthatják a kivitelt más országokba, illetve akár közvetlen tőkeberuházásokat is végrehajthatnak az amerikai piacon.

Mindazonáltal annak kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen embargót be is akarjon vagy tudjon vezetni az amerikai elnök.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×