Infostart.hu
eur:
368.4
usd:
317.81
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Spanyol zászló.
Nyitókép: Pixabay

A kereskedelem leállítását ígérte Donald Trump – így nézne ki ez a gyakorlatban Spanyolországban

Miután az amerikai elnök drasztikus lépést helyezett kilátásba Madriddal szemben azért, mert nem használhatták az amerikaiak a spanyol katonai bázisokat az Irán elleni támadásban, a spanyol kormány leszögezte: megvannak az erőforrásaik arra, hogy egy embargó hatásait kezelni tudják.

Donald Trump amerikai elnök teljeskörű kereskedelmi embargó bevezetését helyezte kilátásba Spanyolországot illetően. A bejelentés azután érkezett, hogy a NATO-tagállam ország nem engedélyezte, hogy az USA hadserege az Iránra mért csapásokhoz kapcsolódóan használja a spanyolországi támaszpontokat – írta meg a Reuters.

A Rota és a Moron támaszpontokat spanyol fennhatóság alatt az USA és Spanyolország közösen üzemelteti. A spanyol külügyminiszter, Jose Manuel Albares elmondta, hogy ezeket nem fogják olyan célokra használni, amelyek nincsenek benne az USA-val kötött megállapodásban, illetve az ENSZ alapokmányában.

„Spanyolország szörnyen viselkedik”

– kommentálta a helyzetet Donald Trump. A Friedrich Merz német kancellárral tartott találkozó után az amerikai elnök a sajtó kérdéseire elmondta, hogy Scott Bessent pénzügyminisztert arra utasította, szakítsanak meg minden kereskedelmi kapcsolatot Spanyolországgal. Egyben emlékeztetett, hogy az ország nem fogadta meg kérését, miszerint NATO-tagként GDP-jének 5 százalékát védelemre kellene költenie, így „semmijük nincsen, amire szükségünk lenne”. Hozzátette, hogy joga van a kereskedelem leállítására, és joga van embargókat is bevezetni.

Egy ilyen embargó bevezetéséhez az elnöknek be kell jelentenie, hogy Spanyolország „szokatlan és különleges” veszélyt jelent az USA-ra.

A spanyol kormány közleményében leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a magánvállalkozások autonómiáját, a nemzetközi jogot és az EU-USA bilaterális kereskedelmi egyezményeket. Mint a Reuters írta, állításuk szerint megvannak az erőforrásaik arra, hogy egy embargó hatásait kezelni tudják.

Mit érintene az embargó?

Az embargó hatásaival kapcsolatban a cikkben olvasható, hogy 2025-ben már negyedik éve exportált többet az USA Spanyolországba, mint amennyit onnan importáltak. 2025-ben 26,1 milliárd dolláros összegű volt az oda irányuló export, míg 21,3 milliárd dollárnyit importáltak.

A US Census Bureau adatai szerint 2025 decemberében a következő termékcsoportokból importálták érték szerint a legtöbbet Spanyolországból:

  • gyógyszerek
  • elektromos transzformátorok
  • finomított kőolajtermékek
  • parfümök és toalettvizek
  • vérkészítmények, antiszérumok, vakcinák és egyéb immunológiai termékek
  • olívaolaj

A Spanyolországba irányuló exportok értékbeli toplistáját pedig a következő termékek vezetik:

  • nyers kőolaj
  • földgáz és egyéb gáznemű szénhidrogének
  • kukorica
  • friss vagy szárított diófélék
  • finomított kőolajtermékek
  • polgári légijárművek, hajtóművek és alkatrészek

Arról, hogy a két ország egymás külkereskedelmében mennyire fajsúlyos, a Banco de España (Spanyol Nemzeti Bank) elemzésében olvashatók részletek. A 2024-es adatok alapján az Egyesült Államok a spanyol javak hatodik legnagyobb exportpiaca, az export 4 százalékát teszi ki ez a reláció. Ez egyébként a spanyol GDP 1 százalékát adja. A másik irányban az Egyesült Államok az ötödik legnagyobb beszállítója Spanyolországnak, termékeik a spanyol import 6 százalékát teszik ki, amely a spanyol GDP 1,7 százalékának felel meg.

A Spanyolországból exportált szolgáltatások a spanyol GDP 1,2 százalékát adták ebben az évben, az USA ennek a negyedik legnagyobb piaca volt. Mindeközben az USA-ból importált szolgáltatások részaránya a harmadik legnagyobb volt a spanyol piacot tekintve. A spanyol szolgáltatásexportból a GDP 0,4 százalékát adta a turizmus, a maradékot tanácsadás, IT-szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások adták. Mindeközben a Spanyolországba importált szolgáltatások 0,1 százalékát tette ki a turizmus. Ebbe az USA-ba utazó spanyol állampolgárok számítanak bele – olvasható az elemzésben.

Milyen hatása lehetne az embargónak?

A Donald Trump amerikai elnök által 2025-ben bevezetett vámok kapcsán készült a Banco de España fenti elemzése. Akkor az Európai Unióra végül 15 százalékos vámot vetettek ki, az amerikai Legfelsőbb Bíróság azóta kimondta, hogy ezen vámok bevezetésére nem volt jogosultsága az elnöknek – írtuk meg korábban. Szintén ezen alkalomból készített elemzést a CaixaBank is. Mint írják, az olyan ágazatok, mint a gép- és berendezésgyártás, a kohászat, a vegyipar, illetve a bányászat és kőfejtés a legközvetlenebbül kitettek a külkereskedelmi csatornán keresztül. Az autóipar a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé tartozik, illetve egyes szolgáltatási szektorok is érintettek lehetnek. A spanyol exportőrök ugyanakkor át is irányíthatják a kivitelt más országokba, illetve akár közvetlen tőkeberuházásokat is végrehajthatnak az amerikai piacon.

Mindazonáltal annak kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen embargót be is akarjon vagy tudjon vezetni az amerikai elnök.

Címlapról ajánljuk
Szeptember végéig is eltarthat a szúnyogszezon, előretört a tigrisszúnyog

Szeptember végéig is eltarthat a szúnyogszezon, előretört a tigrisszúnyog

A héten négy megye 27 településén lesz földi, kémiai szúnyoggyérítés. Az aszályos nyár ellenére sok helyen vannak nagy tenyészhelyek, és főleg a kertvárosokban az invazív fajok, így az ázsiai tigrisszúnyog volt a „főszereplő” – mondta el Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az InfoRádióban, hozzátéve: a szúnyoggyérítés szeptember végéig biztosan folytatódik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Újabb tankereket ért támadás a Hormuzi-szorosban - Egyre nagyobb nyomás alá kerültek a tőzsdék!

Újabb tankereket ért támadás a Hormuzi-szorosban - Egyre nagyobb nyomás alá kerültek a tőzsdék!

Az ázsiai tőzsdéken ma felemás hangulat látszott, Európában kisebb, többnyire negatív irányú mozgások voltak, Amerikában pedig az esésé volt a főszerep a Nasdaq vezetésével. A hangulat azt követően kezdett tovább romlani, hogy délelőtt arról érkeztek hírek, hogy újabb szupertankereket ért támadás a Hormuzi-szorosban, majd az Egyesült Államok újabb légicsapásokat indított iráni célpontok ellen. A fokozódó feszültség hatására ismét meredek emelkedést produkált az olaj ára, és a kötvényhozamok is felfelé vették az irányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×