Nagyon sokan szerették volna, hogy rendszerváltásra kerüljön sor Iránban – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában N. Rózsa Erzsébet Közel–Kelet-szakértő. Külföldről több irányból is jött üzenet a „kérők” irányából, köztük volt Reza Pahlavi, a sah fia is, de nagyon nagy a bizonytalanság az országban. A közelmúlt tüntetései sem az elsők voltak az országban, és nem is az utolsók lesznek, és nincsenek is ok nélkül.

Mint a szakértő felidézte, 2009 óta zajlanak nagy tüntetések Iránban, például amiatt, hogy

• vajon valóban Mahmúd Ahmadinezsád nyerte-e az elnökválasztást,
• emelkedett a benzin ára,
• szárazság van,
• meghalt egy fogvatartott kurd lány igen gyanús körülmények között (2022),
• gazdasági válság és infláció miatti elégedetlenség van.

Tüntetéshullámok N. Rózsa Erzsébet szerint ráadásul sosem egy ok miatt keletkeznek, hanem több tényező miatt, de „egy jelszó” alatt, ami legutóbb a gazdasági helyzet volt.

Felidézte: 2024-ben, amikor Maszúd Pezeskján elnök kampányolt az elnökválasztáson, az ő korteshadjáratának komoly pontja volt a gazdaság megreformálása, de ez elmaradt.

„Nagyon könnyű azt mondani, hogy rengeteg szankció sújtja Iránt, ami így is van egyébként, de a gazdaság szerkezeti átalakításával is lenne elég sok feladat, amit maguk az irániak is tudnak.

A pénzromlást mutatja, hogy iráni pénzből, a riálból tizenegynéhány évvel ezelőtt már hat nullát le kellett vágni, és most újra szó van erről, ami nagyon komoly dolog”

– sorolta a nehézségeket.

Felidézte: 1979-ben egy dollár 70 riál volt, és most, amikor a tüntetések kezdődtek, akkor másfél millió riál volt egyetlenegy dollár. Előző nyáron, a 12 napos háború idején még „csak” 800-850 ezer riál volt egy dollár, de ehhez a gazdasági szféra, amely mindig nagyon fontos az iráni politikai történésekben, nem tud alkalmazkodni.

Az országban tömeges az elszegényedés, a szakértő szerint épp a hatalom támasza, a középosztály szegényedik el most.

A társadalom 70 százaléka már a szegénységi küszöb közelében lehet, vagy akár már alatta is. Hogy ebből nem formálódik ki rendszerváltozás, annak szerinte az az oka, hogy nem szerveződnek az elégedetlenkedők, de nem is tehetik, mert Iránban a pártalapítás tilos, még földalatti mozgalmak sem jöttek létre, hiába haragszanak tehát sokan a rendszerre; a 12 napos háború és a mostani támadás pedig „el is halasztja a haragot”.