Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Az amerikai haditengerészet által elsüllyesztette iráni drónanyahajó, a IRIS Shahid Bagheri
Nyitókép: Iráni Védelmi Minisztérium

Elsüllyedt egy anyahajó az Irán elleni háborúban

Az amerikai haderő közel-keleti parancsnoksága (CENTCOM) megerősítette a hajó elsüllyedését.

Az iráni hadiflotta legújabb és legütőképesebb drónhordozóját az Ománi-öbölben érte a végzetes támadás. Az IRIS Shahid Bagheri 2025 februárjában állt szolgálatba, és arra tervezték, hogy az ország partjaitól távol hajtson végre légitámadásokat, illetve végezzen felderítést. A 240 méter hosszú, majdnem 42 ezer tonna vízkiszorítású úszó repteret a korábban a Perarin nevet viselő konténer szállítóból építették át.

A fedélzeten 60 darab, különböző típusú felderítő és csapásmérő drón, valamint helikopterek kaptak helyet. Ugyanakkor a fegyverzethez tartozott még 30 darab Ashura típusú gyors, támadócsónak, valamint tengeri célok elleni manőverező robotrepülőgépek, illetve légvédelmi rakéták. Egyes jelentések szerint még szárazföldi csapásokra alkalmas, Fateh-osztályú ballisztikus rakéták is helyet kaphattak a hajón. Ezen felül a víz alatti hadviseléshez kifejlesztett drón-tengeralattjárókkal ugyancsak felszerelték az IRIS Shahid Bagheri-t.

Alig egy éve állt csak hadrendbe az iráni haditengerészet drónhordozó hajója, az IRIS Shahid Bagheri. Kép: Iráni Védelmi Minisztérium
Alig egy éve állt csak hadrendbe az iráni haditengerészet drónhordozó hajója, az IRIS Shahid Bagheri. Kép: Iráni Védelmi Minisztérium

A drónanyahajónak rendkívül fejlett és összetett elektronikai felderítő, lehallgató, illetve zavaró berendezései is voltak. Arra szánták, hogy akár egy évig tartó bevetéseket hajtson végre, így a hatótávolsága meghaladta a 22 ezer kilométert. Irán egyfajta előretolt tengeri bázisként használta arra, hogy kiterjessze tengeri hatalmát az országtól távoli vizekre. Ezért az elvesztése rendkívül súlyos veszteségnek számít, mivel az ország vallási vezetése éppen az iszlám forradalom exportálását tartja a legfőbb küldetésének.

Ugyanakkor az Army Recognition szerint a haditengerészetre mért megrendítő csapások ellenére a perzsa állam még mindig félelmetes mennyiségű ballisztikus rakétával és öngyilkos drónnal rendelkezik. Ezek teljes megsemmisítése pedig valószínűleg egy hosszan elhúzódó háborúban lenne csak lehetséges.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×