Nincs olyan kötelezettsége egyik országnak sem, hogy korlátlanul mások rendelkezésére bocsássa a bázisait, de azért a történtek kifejezik, hogy a szövetségen belül milyenek a viszonyok, és mennyire támogatott az amerikai művelet – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban. Azért sem kötelező a bázisok átengedése, mert hivatalosan nincs háború, abban a tekintetben legalábbis, hogy például

az ENSZ nem adott felhatalmazást a NATO-nak, hogy beavatkozzon Iránban. Tehát ez nem egy hivatalos NATO-misszió, hanem egyértelműen egy többoldalú háború Izrael, az Egyesült Államok, valamint Irán között.

Nagy-Britannia nagyon sokszor együtt mozog az amerikaiakkal az ilyen műveletekben. Két fő oka lehet, hogy most miért marad ki ebből: egyrészt Keir Starmer, a brit miniszterelnök álláspontja. Ha az ő politikai karrierjét megnézzük, már fiatal politikusként is nagyon ellenezte a 2003-as iraki háborút, az ottani amerikai beavatkozást. Szóval mondhatjuk, hogy ő egy „klasszikusan nonintervencionalista” politikus. Ez most neki nyilván nagyon kényelmetlen helyzet: ha teljes mellszélességgel, vagy bármennyire is beleáll, akkor önmagával és a saját politikai karrierjével is valamelyest szembekerül – fogalmazott a szakértő.

A másik indok, hogy

több millió muszlim lakos van Nagy-Britanniában, akiknek valószínűleg nagyon is figyelni kell a véleményére, és akik valószínűleg nem támogatják az újabb amerikai–izraeli intervenciót a Közel-Keleten

– vélekedett Nagy Dávid. Úgy látja, „már-már nevetségesen fogalmazott Starmer az első beszédében, amikor kijelentette, hogy támogatják az amerikaiakat, de nem fogják megengedni, hogy a bázisokat használják, és nem vesznek részt a támadó műveletekben, viszont azért értik az amerikaiakat és velük vannak. Tehát nagyon elkezdett lavírozni, és amennyire figyeltem a nemzetközi reakciókat, inkább nevetségessé tette magát ebben” – fogalmazott.

Klasszikusan egyébként Nagy-Britannia az Egyesült Államok szövetségese. És azóta valamennyire változott is a brit álláspont: amikor a ciprusi brit légibázist iráni rakétatámadás érte, akkor

Nagy-Britannia úgy döntött, hogy mégiscsak engedi néhány bázisa használatát az Egyesült Államok számára, beleértve a Diego Garcia-i bázist is, ahonnan például a tavalyi háború során is felszálltak a V2-es bombázók.

Donald Trump erre úgy reagált, hogy ez túl késő és túl sok időt elvesztegettek ezzel – tette hozzá a szakértő.

Az amerikai elnök azt is nyilatkozta, hogy Spanyolország reakciója miatt mindenfajta kereskedelmi kapcsolatot megszakít az országgal. „Ilyet nem illik tenni, és azt gondolom, hogy ezt nem is fogja tudni megtenni” – mondta az elemző, aki szerint

ez nyilván egy tipikusan Donald Trump-féle heves reakció, nem fog ilyen megtörténni, viszont az ügy újabb éket fog verni az amerikai–spanyol kapcsolatokba.

Emlékezetes, hogy tavaly, amikor a NATO-tagállamok megegyeztek arról, hogy GDP-jük 3,5 plusz 1,5 százalékát költik védelemre, Spanyolország volt az egyetlen, amely ebbe nem ment bele, és azt mondta, hogy a korábbi vállaláshoz, illetve a 2 százalékhoz tartja magát. Tehát nem ez az első eset, amikor Spanyolország kimarad egy-egy közös NATO-döntésből, vagy valamilyen szövetségesek által indított katonai akció támogatásától.

„Most, azt gondolom, Spanyolország a leghevesebb ellenzője ennek az amerikai–izraeli missziónak. A miniszterelnök elmondja, hogy támogatnák az iráni demokráciát és nagyon aggódnak az iráni civilekért, de közben nem tartják helyes döntésnek, hogy katonai úton avatkozzanak be. De én azt gondolom erről, hogy azért ez már-már cinikus kijelentés.

Nem értem, hogy lehet úgy aggódni az iráni népért, hogy közben ölbe tett kézzel nézzük, hogy a rezsim vérbe fojtja saját népe rendszerellenes tüntetéseit,

hogy ölbe tett kézzel nézzük, hogy a rezsim atombombát fejleszt, ballisztikus rakétaprogramot indít és az egész régiót fenyegeti. Tehát azt gondolom, hogy önmagában empátiával nem lehetett volna mindezt megakadályozni, ehhez egyértelműen katonai erő kellett” – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.

Itt elolvashatja az iráni háború összes szerdai hírét percről percre tudósításunkban!