Irán lezárta a Hormuzi-szorost, miután néhány napja az Egyesült Államok és Izrael támadást indított a közel-keleti ország ellen. Az energiával való zsarolás ismét geopolitikai eszközzé vált, amelynek következményei most még beláthatatlanok.

Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója elmondta: a szoros az öbölmenti arab államok, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak összeköttetését biztosítja a világ tengereihez és óceánaihoz.

Itt a világ összes tengeri kőolaj-kereskedelmének 30 százaléka zajlik, 20-21 millió hordó olaj naponta.

A Brent kőolaj az amerikai típusú, az árfolyama még az év elején 60 dolláron állt, de jelen pillanatban 83-4 dolláron látjuk a hordónkénti olajárat.

Ami pedig Európát kifejezetten kényesen érinti, hogy Kuvait, a világ második legnagyobb földgázkitermelője most nem fér hozzá a piacokhoz. Pedig Kuvait a világ LNG cseppfolyósított földgázforgalmának 20 százalékát adja. Ezáltal az európai földgázár 32 euróról megawattóránként már 45, sőt 50 euró fölé is ment.

„Kínától Dél-Amerikáig mindenki keresi az új forrásokat, verseny alakul ki a meglévőekért, ezért arra lehet számítani, hogy

ha ez a konfliktus még a következő hetekben is elhúzódik, azt közvetlenül látni fogjuk a benzinkutakon, akár 100-200 forintos, hogyha tovább húzódik, még magasabb benzinárnövekedésre számíthatunk literenként.

Miután a szállítmányozáshoz is kell az üzemanyag, ezért általánosan nőni fog a termékek ára. Ha néhány hetes konfliktusról beszélünk, akkor ez 1-2 százalékos inflációs nyomást fog ráhelyezni a hétköznapi termékeinkre, az élelmiszerekre, amik a boltokba kerülnek” – fogalmazott a kutató.

Ellátáshiánytól azonban nem kell tartani, hiszen a világ kőolajtermelő országai átmenetileg növelni tudják kitermelésüket. A gáztározók feltöltése azonban akár hónapokat is csúszhat.