Infostart.hu
eur:
363.21
usd:
307.88
bux:
139499.37
2026. április 16. csütörtök Csongor
Teherán, 2024. május 10.Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője voksolni érkezik az iráni parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. május 10-én Teheránban. A március 1-jei első fordulóban a 290 tagú parlament 245 képviselőjéről, továbbá a 88 hittudósból álló Szakértők Tanácsa összetételéről döntöttek a szavazók.
Nyitókép: MTI/AP/Vahid Szalemi

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Nagy kérdés, hogy mi jön, vagy mi jöhet most Iránban, kikből áll egyáltalán a politikai, katonai, vallási vezetés; megint csak Donald Trumpot idézhetjük, ő úgy fogalmazott a CBC-nek nyilatkozva, hogy „ő pontosan tudja, ki vezeti most Iránt, de ezt nem árulja el.”

Minderről N. Rózsa Erzsébet Közel–Kelet-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: Iránnak a XX. század eleje óta alkotmánya van, és amikor az iszlám forradalom történt és a monarchia véget ért, nem szüntettek meg olyan európai típusú politikai intézményeket, mint az alkotmány vagy a parlament, amik azért a térség több országában csak jóval később vertek gyökeret.

„Hanem készítettek egy új alkotmányt, amelyet 1980-ban népszavazásra is bocsátottak, és ez az alkotmány van érvényben. Egyszer volt azóta alkotmánymódosítás, de nagyjából azóta tartja magát. Az alkotmány értelmében a legfőbb vezetőt a szakértők gyűlése választja, akiket viszont közvetlenül választ a nép.

Ezek a személyek vallási tisztségviselők megfelelő tudással és felhatalmazással, ők választják meg, hogy ki legyen a legfőbb vezető.

Ebben a tanácsban sincs egyetlen vélemény, nem homogén, hanem nagyon sokféle” – mutatott rá.

A tanácsban, mint folytatta, vannak szuperkonzervatívak, konzervatívak, vannak, akik azt mondják, hogy azért haladni kéne a ,vagy csak újra kellene értelmezni a hagyományokat.

„A síita iszlám egyik jellemzője, hogy a hívőnek szüksége van egy jámbor, csalhatatlan, vallásban jártas személyre, akinek ezt a képességét tömegek fogadják el. Lehet itt is számtalan nézetkülönbség bőven, de megállapodnak valakiben” – foglalta össze.

Ali Hameneit, miután meghalt a támadások során, egyik fia, Mocstába követheti Irán élén, aki eddig apja irodavezetője volt.

„Sokan azt mondták, hogy ha valaki Ali Hameneivel akar találkozni, Mocstabán keresztül vezet az útja, az ő neve már régóta forog is, de

Ali Hamenei maga egész életében küzdött az ellen, hogy apáról fiúra szálljon az öröklés, aminek lehet egy olyan oka is, hogy a korábbi ajatollah, Homeini fia már korábban meghalt egy merényletben.

Egyébként Mocstába Hamenei mellett vannak még fiú unokák is, közülük is Hasszán Homeiniról egybehangzó vélemény, hogy ő az egyik legmagasabban képzett vallástudós. Amikor a szakértők gyűlésébe választották volna be, akkor volt erről újságcikk és vita. Tehát van Homeini-unoka is, nem is egy, hanem kettő, aki a reformerekhez húzna, közéjük számítana, de tudtommal még nincs benne a szakértők gyűlésében” – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet.

Elmondta még: az iráni iszlám köztársaság történetében hat elnökig visszanézve felváltva jönnek konzervatívok és reformerek, ls a most elhunyt Ali Hamenei „reformernek” számított. Ez azt is jelentheti, hogy a megölése után igazán keményvonalas vezetés következhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×