Infostart.hu
eur:
384.68
usd:
333.85
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Unsplash

Több mint kétszáz településre már csak engedéllyel lehet beköltözni

Van, ahol milliókat kell fizetni az önkormányzat számára.

Már 228 településen vezettek be beköltözési korlátozást Magyarországon: az elmúlt két hónapban megduplázódott azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek helyi rendelettel próbálják szabályozni a betelepülést – írja az atv.hu.

Nyolc hónapja hatályos a településvédelmi törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára a beköltözési korlátozás bevezetését, és az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az ezzel élő települések száma – számolt be róla az Index. A legfrissebb adatok szerint decemberig 108 település hozott rendeletet az önazonosság védelméről, március elejére azonban ez a szám 228-ra emelkedett.

A szabályozás értelmében az önkormányzatok jogi eszközökkel korlátozhatják a településükre vagy annak egyes részeire való beköltözést.

Elővásárlási jogot kaptak, feltételekhez köthetik a lakcímbejelentést, valamint betelepülési hozzájárulást is kivethetnek az ingatlanvásárlókra.

Az új szabályozást az Alaptörvény tizenötödik módosítása alapozta meg, amely alkotmányos védelem alá helyezte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdése 2025. április 14-e óta kimondja: „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

„Akik úgy érzik, hogy számukra már fenyegetés a tömeges betelepülés, amely a település önazonossága, identitása, társadalmi szerkezete, vagy éppen az ott élő népcsoportok kultúrája szempontjából veszélyt jelent, tudjanak az eddigieknél hatékonyabb segítséget nyújtani.”

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján az önkormányzat rendeletben előírhatja a betelepüléssel összefüggő egyedi döntést megelőző személyes meghallgatást.

A mérlegelési jogkört az önkormányzati rendeletben meghatározott szempontok keretei között kell gyakorolni, és az indokolásnak tartalmaznia kell a mérlegelés szempontjait és körülményeit.

A beköltözési korlátozás során a települések többféle korlátozó intézkedést alkalmazhatnak. Elővásárlási jog esetén az ingatlan eladásakor elsőként az önkormányzat élhet vásárlási lehetőségével, ezt követően a környező ingatlan tulajdonosa vagy helyi lakos.

Az elmúlt két hónapban több mint duplájára nőtt a beköltözést korlátozó önkormányzatok száma. A legaktívabb vármegye Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol 45 település – köztük hat város – vezetett be korlátozásokat. Ezt Heves (26), Nógrád (23) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (22) követi. A fővárosban egyedül a XVI. kerület, Veszprém vármegyében pedig Vöröstó alkotott ilyen rendeletet.

A betelepülési hozzájárulások összege jelentős eltérést mutat.

A magyar-osztrák-szlovák hármashatárnál fekvő Rajka másfél millió forintos hozzájárulást kér az ingatlanvásárlóktól, Győrújbarát szintén másfél millió forintban határozta meg az összeget. Balatonföldváron az ingatlan vételárának két százalékában állapították meg a hozzájárulás mértékét, amely a helyi árak alapján akár több millió forint is lehet.

Más településeken alacsonyabb összegeket kérnek: Sárándon például fél millió forintot, Pilisen fejenként százezer forintot, Abaújkéren szintén százezret, Alsógagyon ötvenezer forintot, míg Jászladányban egyszeri ötvenezer forintos hozzájárulást írtak elő.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×