eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 bejáratában 2019. október 28-án. Az Európai Unió 27 tagállama ezen a napon elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Betegsége óta most először szólalt meg Boris Johnson

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt olvasta fel nyilatkozatát.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint továbbra is az a legfontosabb cél, hogy ne alakulhasson ki a koronavírus okozta Covid-19-járvány újabb hulláma. Johnson maga is átesett a betegségen, néhány napig intenzív kezelésre is szorult, és a hónap eleje óta vidéki rezidenciáján lábadozott.

Hétfőn állt ismét munkába, és a Downing Street-i miniszterelnök hivatal előtt felolvasott nyilatkozatában közölte: tényleges jelek vallanak arra, hogy Nagy-Britannia most már kezd túljutni a járvány tetőzésén. Ha ez a vírus fizikailag látható támadó lenne, akkor azt lehetne mondani, hogy "most kezdjük két vállra fektetni" - fogalmazott a konzervatív párti miniszterelnök.

A kockázat is azonban most a legnagyobb, hiszen az eddig elért siker láttán sokakban felmerülhet, hogy nem érkezett-e el az ideje a járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésének - tette hozzá.

Johnson közölte: azt kéri az üzleti vállalkozásoktól, hogy legyenek úrrá türelmetlenségükön, mert nem szabad megkockáztatni a járvány újabb hullámának kialakulását, és azt, hogy emiatt "ismét a fékbe kelljen taposni".

Az elemzői előrejelzések szerint a brit gazdaság a hatodik hete érvényben lévő eddigi korlátozó intézkedések miatt is várhatóan katasztrofális veszteségeket szenved. A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóműhely legutóbbi tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben 15-25 százalék közötti mértékben zuhanhat, függően attól, hogy a korlátozó intézkedések meddig lesznek érvényben.

A NIESR kiemelte, hogy az eddigi legnagyobb negyedéves visszaesést csaknem száz éve, 1921 második három hónapjában mérték a brit gazdaságban: akkor 12,3 százalékkal zuhant a hazai össztermék az előző negyedévhez képest.

Boris Johnson a Downing Streeten elmondott hétfői beszédében maga is kijelentette: tudja, hogy a magánszektor működése nélkül "semmi említésre méltó nem maradna a brit gazdaságból". Hozzátette ugyanakkor:

ha a járvány esetleges újabb hulláma miatt ismét korlátozó intézkedéseket kellene bevezetni, az még nagyobb és még tartósabb gazdasági károkat okozna.

A kormányfő kijelentette: nem hajlandó sutba dobni a brit lakosság áldozatvállalásának eredményeit.

Johnson szerint akkor érkezik el a korlátozások enyhítésének ideje, ha már teljes biztonsággal kimondható, hogy a járvány első szakasza véget ért, ha a halálozások száma már folyamatosan lefelé tart és ha bizonyossá válik, hogy nem lesz olyan második járványhullám, amely maga alá gyűri az állami egészségügyi szolgálatot (NHS).

Ekkor lehet majd egyenként, fokozatosan ismét "felfűteni a hatalmas brit gazdaság hajtóműveit", de jelenleg egyszerűen lehetetlen megmondani, hogy a korlátozó intézkedéseket milyen gyorsan vagy milyen lassan lehet módosítani - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Egyenes utalást tett azonban arra, hogy

ezek a tervek már javában készülnek.

Kijelentette: a brit kormány már a következő napokban sokkal többet fog erről mondani.

Nagy-Britanniában eddig 152 840 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a járvány halálos áldozatainak száma 20 732. A legutóbbi, vasárnap este közzétett adatok szerint a megelőző 24 órában 413-an haltak meg a Covid-19 betegségben; áprilisban ez volt az eddigi legalacsonyabb napi halálozási szám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×