Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Az Egyesült Arab Emírségek elnöki hivatalának képén Mohamed bin Zájed an-Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke (j2), Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára (j), Igor Kosztyukov tengernagy, az orosz fegyveres erõk vezérkari fõnöksége hírszerzõ fõcsoportfõnökségének parancsnoka (b2) és Jared Kushner, Donald trump amerika elnök veje és tanácsadója (b) az Emírségek szervezésében tartott, az ukrajnai háború lezárására irányuló orosz-ukrán-amerikai tárgyaláson Abu-Dzabiban 2026. január 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Egyesült Arab Emírségek elnöki hivatala

Oroszország: addig nem állunk le, amíg Kijev meg nem hozza „a helyes döntéseket”

Bár a felek „konstruktívnak” nevezték az Abu-Dzabiban folyó amerikai-orosz-ukrán béketárgyalásokat, Moszkva közölte: addig harcol, amíg „Ukrajna meg nem hozza a megfelelő döntést”. Közben az ukránok szerint az oroszok súlyos légicsapásokat hajtottak végre.

A héten felújították az háromoldalú tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárásáról és ezek csütörtökön annak ellenére folytak már második napja, hogy Oroszország közben masszív légicsapásokat hajtott végre.

Az Ukrainszka Pravda című lap azt jelentette, hogy szerdán – azaz a tárgyalások első napján – Donyeck, Herszon és Zaporizzsje megyéket érték csapások és ezekben 12 ember meghalt és 29-en megsebesültek.

Az oroszok viszont közölték, hogy orosz régiók felett 95 ukrán drónt lőttek le, és hogy az ukrán fegyveres erők egy lakóházat támadtak drónnal az úgynevezett Luganszki Népköztársaság területén, öt ember sebesülését okozva.

Mindezek ellenére Kirill Dmitrijev, az Orosz Szuverén Befektetési Alap vezetője, aki Putyin elnök de facto összekötője Washingtonnal, arról beszélt, hogy „jó és pozitív előrehaladás van a konfliktus rendezésében”.

A Kreml hivatalos szóvivője, Dmitrij Peszkov viszont arra figyelmeztette Kijevet: Oroszország addig nem adja fel a harcot, amíg Kijev „nem hozza meg a helyes döntéseket”. Ezzel minden bizonnyal a fő vitás pontra utalt, hogy Ukrajna adja fel a Donbász még általa ellenőrzött területeit. Többször elhangzott már, hogy az ukránok számára ez az úgynevezett „erődvárosokból” – például Kramatorszkból vagy Szlovjanszkból – való távozást jelenti.

A potenciális alku eme részét bíráló kommentátorok szerint ezzel fennállna a veszély, hogy Ukrajna tálcán kínálná fel a lehetőséget egy későbbi orosz támadásra.

Érdekes módon az ukrán küldöttség vezetője, Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács főnöke is „alaposnak és produktívnak” nevezte az eheti megbeszéléseket, amelyeken szavai szerint „konkrét és gyakorlatias lépésekről tárgyaltak” – külön munkacsoportokban. Hogy ezek mik lehetnek, arról nem szólt, de Zelenszkij elnök közölte: újabb fogolycserére számít a közeljövőben.

Zelenszkij is arról beszélt, hogy a háború éveiben 55 ezer ukrán katona halt meg, ami éles kontrasztban áll ama NATO-s és ukrán állításokkal, hogy az oroszok halottai és sebesültjei meghaladják az 1 millió főt. Közben a Kreml azt erősítette meg, hogy Moszkvában „alacsony szintű” orosz-francia tárgyalások zajlanak Emmanuel Macron francia elnök küldöttével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×