Mint ismert, 100 milliárd forintos akciótervvel segíti a nemzetgazdasági tárca a vendéglátó szektort, a program öt plusz egy elemből áll. Ennek kapcsán az InfoRádió Aréna című műsorában Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke leszögezte: a turizmus-vendéglátás a magyar gazdaság egyik zászlóshajója, erre nagyon büszkén tekinthetünk, és a kormány nagyon jól érzi, hogy a vendéglátásnak most szüksége van a segítségre.

A turizmusnak a legfontosabb és legnagyobb létszámot alkalmazó része a vendéglátás: mintegy 150 ezer ember van a vendéglátásban dolgozók között, és nagyjából körülbelül 180 ezer az egész turizmusban. De a pandémia előtti időszakhoz képest jelentősen kevesebben dolgoznak a vendéglátóiparban – mondta Kovács László, hozzátéve: a járvány miatt nagyon sokan hagyták el a vendéglátást, és rengetegen közülük még nem tértek vissza.

„Nagyon sokan elmentek, komplett szakácsbrigádok dolgoztak egy-egy barkácsáruházban árufeltöltőként a pandémia következtében, mert rájöttek, hogy biztonságosabb megélhetést ad. Kiderült számukra, hogy lehet, hogy csekélyebb jövedelemmel, de mindenesetre kevesebb izgalommal és feszültséggel járó megélhetést jelent máshol dolgozni, és sokan nem is nagyon akartak visszajönni. Ez nem egy könnyű szakma, és nehéz jó szakembereket találni.

A vendéglátóiparban körülbelül 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9 ezerrel kevesebb üzlet van ma, mint a koronavírus-járvány előtt.

Ez két dolgot jelent. Az egyik, hogy hatékonyabban dolgozunk, mert 15-20 ezerrel kevesebben hozzuk ugyanazt a forgalmat, de azt is jelenti, hogy a megmaradt üzletek jobban járnak” – vélekedik Kovács László, aki úgy látja, a lakosság ma nem mer költeni az éttermekben.

Mint kifejtette, a pandémia előtti utolsó „békeév”, vagyis 2019 a valaha mért eddig legmagasabb vendéglátós forgalmat jelentette. „Ha ahhoz viszonyítunk, akkor a mostani forgalmunk körülbelül 1-2 százalékon belül nyaldossák ugyanazt volumenében, tehát kiszűrve az infláció hatását, ugyanazt a forgalmat teljesítjük. Viszont 52 ezer üzlet helyett csak 42 ezer egynéhány száz van, azaz 9-10 ezerrel kevesebb” – fejtette ki.

„Mi úgy látjuk, hogy főleg a vidéki vendéglátás 2025-ben nem azért szenvedett erősen, mert az embereknél nincs pénz, hanem a félelem miatt” – mondta, hozzátéve: a helyzet egyáltalán nem azt jelenti, hogy az embereknek ne lenne mit elkölteniük, hiszen a megtakarítások talán soha nem látott mértéket értek el, hanem állandóan félnek attól, hogy mi lesz velük később: a környezetükből áramló negatív információk megtakarításokra ösztönzik az embereket.

„Ez nem jó nekünk sem, de azt hallom, hogy a kereskedelmi dolgozók is panaszkodnak. Persze az emelkedő árak sem tesznek jót semelyik ágazatban a forgalomnak, és ez még kiegészül azzal a környezeti hatással is, hogy a szomszédunkban is háború van és a Közel-Keleten is háború van” – mondta a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki hozzátette: ráadásul

a környező kelet-európai országokban nagyobb hagyománya van az étterembe járásnak, mint nálunk.

A vendéglátó vállalkozások támogatását célzó állami program egyes elemei segíthetnek a szektor szereplőin – mondta Kovács László.

„Az 5+1 elemet tartalmazó csomagot nagyon nagy örömmel fogadtuk” – mondta, majd hozzátette: az egyedüli és legfontosabb valóban forgalmat növelő tényező a reprezentációs adó eltörlése lenne. „Az egyebek pedig nagyon komoly adminisztrációs tehertől szabadítanak meg minket, illetve adócsökkentés formájában jelentenek támogatást. De ami számunkra új bevétel lehetőségét nyitja meg, ez azoknak a pénzeknek az aktivizálása, amelyek cégeknél fekszenek, de eddig azért nem költötték el, mert még plusz adóval terhelte a rendszer” – mondta Kovács László, aki arról is beszélt, hogy miben nem segít a bejelentett állami támogatási program.

„Az összes szakmai szervezet támogatásával készülünk egy beadványra, amelyben jelezni szeretnénk, hogy ennek a törvénynek bizonyos módosítására lenne szükség.

Jóval nagyobb bevételt tudnánk mozgósítani, ha ez minden területre érvényes lenne, legfőképpen a rendezvények világára,

hiszen ha egy adott cég, akinek a vezetője öt-hat-tized magával elmegy egy étterembe, és ott fogyaszt, és mondjuk egy 10 milliárdos forgalmú cégről beszélünk, akkor ő könnyedén kifizeti annak a fogyasztásnak a reprezentációs adótartalmát, pár tízezer forintot. És el fog menni, mert sokkal kellemesebb környezetben, hangulatban zajlik egy üzleti megbeszélés, tehát eredménye is lesz. Ha ez a cégvezető szeretné a saját dolgozóit motiválni azzal, hogy évente egyszer-kétszer csinál egy 500 fős rendezvényt, ahol esznek, isznak és jól érzik magukat az emberek, sőt produkciók, műsorszámok is vannak, akkor most ezután, mondjuk egy tízmilliós összeg után a cégnek 33 százalékot, azaz 3,3 milliót ki kell adóként fizetni. Ezután elgondolkodik a cégvezető, hogy csináljon-e ilyet. És az eddigi gyakorlat az volt, hogy akkor nem csináltak” – mondta. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke az InfoRádióban hozzátette: sok múlik azon is, hogy a cégvezetők hogyan tekintenek az éttermi költésekre.