A tárcavezető az ez alkalomból rendezett ünnepségen kifejtette, hogy ez a mostani esemény ismételten bizonyítja, hogy igaz a régi bölcsesség, miszerint a „magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”, minthogy a kormányzat még akkor döntött a paksi bővítésről, amikor a nukleáris energia szitokszó volt Európában.

„Mára viszont a helyzet gyökeresen megváltozott. Egy új világgazdasági korszak kezdődött, amelyben a villamos energia, az áram iránti igény rendkívüli mértékben megnőtt. És azok, akik korábban a nukleáris energiáról lekicsinylően, felsőbbrendűen, lenézően beszéltek, azok rájöttek, hogy a nukleáris energia a legmodernebb, legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb megoldás, ha megbízhatóan, nagy mennyiségben biztonságosan akarunk villamos energiát előállítani, ha esik, ha fúj” – szögezte le.

Szerinte napjainkban már nincs versenyképesség atomenergia nélkül, így Magyarország komoly előnyre tehet szert a jövőben.

„A ma Európában folyamatban lévő nukleáris beruházások közül a legnagyobb és a legelőrehaladottabb nukleáris építkezés a Paks II., ez az európai kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója” – hangoztatta. Valamint kiemelte, hogy a beruházást sokan próbálták és próbálják is megakadályozni, például az előző amerikai adminisztráció, a brüsszeli liberálisok és egyes hazai ellenzéki szereplők.

Azt is mondta: „Mi azonban nem hagytuk és nem is hagyjuk magunkat. Donald Trump elnökkel megállapodtunk, hogy az Egyesült Államok eltörli a Paks II.-vel kapcsolatban korábban elfogadott szankciókat. Brüsszelben mi magunk akadályoztuk és akadályozzuk is meg, hogy az Európai Unió a nukleáris ágazat ellen szankciókat vezessen be. Az ellenzéket pedig le fogjuk győzni”.

„Ez a három alapfeltétele annak, hogy a Paks II. beruházás időben, gyorsan meg tudjon valósulni. És ez azért is fontos, mert Paks II. jelenti a garanciát Magyarország hosszú távú energiabiztonságára, és a Paks II. jelenti a garanciát a rezsicsökkentés fenntartására" – tette hozzá. A miniszter kiemelte, hogy az első beton majd az atomerőmű vezénylő épületének stabil bázisát fogja biztosítani, és ennek a földbe kerülése nyomán

a projekt immár a NAÜ sztenderdjei alapján is „építés alatt álló" reaktornak fog számítani.

„Még néhány év, még néhány évnyi kivitelezés, még néhány évnyi nagy munka, s a Paks II.-t ráköthetjük Magyarország villamosenergia-hálózatára, és ezáltal óriási lépést teszünk a magyar energiaszuverenitás elérése érdekében” – mondta. „A mai napon fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és ezután a mérföldkő után még fontosabb feladataink lesznek. A beruházást fel kell gyorsítani és minél előbb be is kell fejezni" – tette hozzá.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója nagyszerű napnak nevezte ezt Magyarország, Oroszország, a nukleáris együttműködés és a fenntartható energia számára, s aláhúzta, hogy a paksi beruházás erőteljes jelképe lesz Magyarország jólétének és jelentős európai gazdasággá válásának. Emlékeztetett, hogy erős ellenszélben kellett dolgozni a projekten, így ez az elszántság, az akaraterő egy jó példája is szavai szerint.

„Csakis ünnepelhetjük a tényt, hogy együtt képesek voltak leküzdeni ezeket a nehézségeket – legyenek azok politikai, demográfiai, pénzügyi vagy egyéb jellegűek –, és előrevinni a projektet”

– jelentette ki.

Az első betonöntéssel a Paks II. atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása alapján épülő atomerőműnek minősül. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az ünnepségen a betonöntés napját a magyar atomenergia, a magyar-orosz kapcsolatok ünnepének nevezte, amellyel az építkezés új státuszba lépett, élvezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatását.

A Roszatom vezérigazgatója szólt arról is, hogy a betonöntés lendületet ad a beruházásnak, de még sok munka van hátra, és készen állnak a nehézségeket leküzdeni. Mint mondta, a vállalat célja az, hogy a mostani beruházás ne az utolsó projekt legyen a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésben – fogalmazott a vezérigazgató, aki egyben megköszönte a magyar külgazdasági és külügyminiszter diplomáciai munkáját, amelyet a projekt érdekében végzett, illetve

elismeréssel szólt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjének munkájáról, szakmai függetlenségének megőrzéséről.

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta az atomenergia fenntarthatóságban betöltött szerepét, és azt, hogy a Paks II beruházás hozzájárul Magyarország növekedéséhez. Felidézte, hogy a Paks II beruházás időnként ellenszéllel találja magát szemben, de ezt nemzetközi együttműködésben le lehet győzni.

Süli János (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője az ünnepségen elmondta, hogy a környéken élőknek is jelentős ünnep a betonöntés. Fontosnak nevezte, hogy a munka haladjon, mert nemzeti stratégiai kérdés az atomerőmű megépítése, amely nemcsak olcsó energiát jelent, de az energiaszuverenitás alapja is. Felidézte a Paks II beruházás jelentősebb eddigi állomásait, egyebek között azt, hogy a beruházást a parlament is támogatta, a magyar energiastratégiában pedig megerősítették, hogy az országnak további két blokkra van szüksége.

A mostani tél is megmutatta, hogy az ország nem tud atomenergia nélkül meglenni, a lakosság olcsó energiaellátását tudják ezzel biztosítani – jelentette ki Süli János.

Roszatom: kedvező árat hoz a bővítés

Az atomerőmű bővítése növeli Magyarország energiabiztonságát, fenntarthatóságot nyújt, kedvező villamoseneregia árat jelent – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója csütörtökön a Paks II. Atomerőmű első betonöntési ünnepségén, amellyel megkezdődött a Paksi Atomerőmű 5. blokk reaktorépületének alapozása.

A Roszatom tájékoztatása szerint

a Paks II lesz az első olyan atomerőmű az Európai Unió területén, amely orosz VVER-1200-as III+ generációs reaktorokkal működik majd.

Az első betonöntés előzménye, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2025. november 4-én kiadta azokat az engedélyeket, amelyek a Paksi Atomerőmű 5. blokkjának alapozásához és a reaktorépület megépítéséhez szükségesek. A 2022-es létesítési engedélyhez kapcsolódó ezen engedélyek megerősítik, hogy a projekt megfelel a nemzetközi, európai és nemzeti nukleáris biztonsági követelményeknek.

Az alapozás után megkezdődik a reaktorépület belső és külső védőburkolatának, a födémeknek a kivitelezése, majd ezt követően a berendezések beszerelése. Elsőként a reaktor alá kerülő zónaolvadék csapdát építik be, ami az atomerőmű passzív biztonsági rendszereinek egyik eleme.

A Paksi Atomerőmű új blokkjai a 2014. január 14-i orosz-magyar kormányközi megállapodás és az új erőmű tervezésére, a beszerzésekre és a kivitelezésre vonatkozó EPC-szerződés alapján valósulnak meg. A VVER-1200 atomerőművi blokkok építésére vonatkozó létesítési engedély a magyar nukleáris hatóság 2022 augusztusában adta ki. Ezen engedély alapján befejeződtek az új atomerőművi blokkok előkészítő munkálatai, kialakították a leendő 5. blokk munkagödrét – közölte a Roszatom.