eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Ursula von der Leyen: Londonnak kompromisszumokat kell kötnie a kereskedelmi megállapodáshoz

A brit kormánynak kompromisszumokat kell kötnie egy olyan kereskedelmi megállapodás megkötéséhez, amelynek keretében az Egyesült Királyság a kilépés után is megőrizheti nagy fokú hozzáférését az Európai Unió egységes piacához - erre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke Londonban.

Ursula von der Leyen a London School of Economics (LSE) nevű patinás közgazdasági egyetemen tartott előadását követően kijelentette, hogy kemény tárgyalásokra kell készülni a felek közötti jövőbeli kapcsolatrendszer feltételeiről, és "minden egyes döntés következményekkel fog járni".

Mint mondta, egyenlő feltételeket kell teremteni egyebek mellett a környezetvédelmi, a munkajogi, az adózási és állami támogatási szabályok terén, enélkül csak korlátozott piaci hozzáférés képzelhető el.

Mindazonáltal leszögezte:

"készek vagyunk éjt nappallá téve dolgozni, hogy a lehető legtöbbet elérjük a jelenlegi időkeretben."

Délután Ursula von der Leyen és Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója Boris Johnson brit kormányfővel kezdett tárgyalást, elsősorban a brit kiválás állásáról és az iráni helyzetről.

A szigetország EU-tagsága január 31-én szűnik meg, amennyiben addig mindkét oldal ratifikálja a hosszú tárgyalások során megszületett kiválási egyezményt, ami meglehetősen valószínű. Ezt követően az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, mialatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió kétoldalú viszonyrendszerében. Amennyiben ezen idő alatt nem sikerül szabadkereskedelmi szerződést kötni, és nem kerül sor hosszabbításra sem, annak szakértők szerint ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az ország rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Johnson egyelőre ragaszkodni látszik ahhoz, hogy nem fogja kérelmezni az átmeneti időszak meghosszabbítását. Ursula von der Leyen azonban korábban, a Der Spiegel című német lapnak és szerdán Londonban, a London School of Economicson tartott előadásában is arról beszélt, hogy rendkívül komplex az a csomag, amelyről meg kell állapodni,

ez szerinte 2020 végéig lehetetlen, így mindenképpen az átmeneti időszak meghosszabbításra lesz majd szükség.

Az Európai Parlament (EP) várhatóan állásfoglalást fog megszavazni jövő héten, amelyben kimondja, hogy a jövőbeli kereskedelmi kapcsolat mélysége nagyban függ attól, hogy az Egyesült Királyság milyen jogokat biztosít majd az uniós állampolgárok számára, például a munkaerő szabad mozgása terén.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×