Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Ursula von der Leyen: Londonnak kompromisszumokat kell kötnie a kereskedelmi megállapodáshoz

A brit kormánynak kompromisszumokat kell kötnie egy olyan kereskedelmi megállapodás megkötéséhez, amelynek keretében az Egyesült Királyság a kilépés után is megőrizheti nagy fokú hozzáférését az Európai Unió egységes piacához - erre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke Londonban.

Ursula von der Leyen a London School of Economics (LSE) nevű patinás közgazdasági egyetemen tartott előadását követően kijelentette, hogy kemény tárgyalásokra kell készülni a felek közötti jövőbeli kapcsolatrendszer feltételeiről, és "minden egyes döntés következményekkel fog járni".

Mint mondta, egyenlő feltételeket kell teremteni egyebek mellett a környezetvédelmi, a munkajogi, az adózási és állami támogatási szabályok terén, enélkül csak korlátozott piaci hozzáférés képzelhető el.

Mindazonáltal leszögezte:

"készek vagyunk éjt nappallá téve dolgozni, hogy a lehető legtöbbet elérjük a jelenlegi időkeretben."

Délután Ursula von der Leyen és Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója Boris Johnson brit kormányfővel kezdett tárgyalást, elsősorban a brit kiválás állásáról és az iráni helyzetről.

A szigetország EU-tagsága január 31-én szűnik meg, amennyiben addig mindkét oldal ratifikálja a hosszú tárgyalások során megszületett kiválási egyezményt, ami meglehetősen valószínű. Ezt követően az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, mialatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió kétoldalú viszonyrendszerében. Amennyiben ezen idő alatt nem sikerül szabadkereskedelmi szerződést kötni, és nem kerül sor hosszabbításra sem, annak szakértők szerint ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az ország rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Johnson egyelőre ragaszkodni látszik ahhoz, hogy nem fogja kérelmezni az átmeneti időszak meghosszabbítását. Ursula von der Leyen azonban korábban, a Der Spiegel című német lapnak és szerdán Londonban, a London School of Economicson tartott előadásában is arról beszélt, hogy rendkívül komplex az a csomag, amelyről meg kell állapodni,

ez szerinte 2020 végéig lehetetlen, így mindenképpen az átmeneti időszak meghosszabbításra lesz majd szükség.

Az Európai Parlament (EP) várhatóan állásfoglalást fog megszavazni jövő héten, amelyben kimondja, hogy a jövőbeli kereskedelmi kapcsolat mélysége nagyban függ attól, hogy az Egyesült Királyság milyen jogokat biztosít majd az uniós állampolgárok számára, például a munkaerő szabad mozgása terén.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×