Infostart.hu
eur:
388.19
usd:
336.55
bux:
123603.23
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
 II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp edinburghi herceg társaságában trónbeszédével megnyitja a következő törvényhozási évadot a Westminster-palota felsőházi üléstermében, a Lordok Házában 2019. október 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Hannah McKay

Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

A 93 esztendős uralkodó által felolvasott, 26 pontból álló törvényalkotási és cselekvési programnak nem a brexit, hanem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javítása, az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztése és a környezetvédelem állt a középpontjában.

A tervezet ismertetése azonban a brexithez kötődő pontokkal kezdődött, és első mondata szerint

a kormánynak mindig is elsődleges fontosságú célkitűzése volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján.

London azonban a brexit után is olyan kapcsolatrendszerre törekszik az EU-val, amelynek alapja a szabadkereskedelem és a baráti együttműködés.

A tervezet szerint a majdani új brit bevándorlási törvény véget vet az EU-n belüli szabad mozgást előíró alapelv nagy-britanniai alkalmazásának.

A brit kormány azonban változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, "akik oly sok mindennel járultak hozzá" az ország életéhez, a Brexit után is megőrizhessék tartózkodási jogosultságaikat.

Az uralkodó által felolvasott program szerint az új törvénytervezet külön intézkedéseket tartalmaz e kötelezettségvállalás jogszabályi megerősítésére.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca legfrissebb, múlt szerdán ismertetett statisztikája szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg.

A minisztérium közölte, hogy saját belső - a statisztikában egyelőre nem szereplő - nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.

A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal.

A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A királynő által hétfőn felolvasott kormányprogramban szereplő október 31-i brexitdátum tarthatóságát sokan kétségbe vonják.

Újabb halasztás jöhet

Hilary Benn, az alsóház brexitügyi bizottságának elnöke a programismertetés után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy "szinte elkerülhetetlennek" tűnik számára a kilépés újbóli halasztása.

A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Benn szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson kialakulhatnak egy új brexitmegállapodás körvonalai, de valószínűleg a tényleges megállapodáshoz szükséges jogi megszövegezés nélkül.

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak szeptemberben elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott - törvénynek, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a brit törvényhozás nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal.

Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

Folyamatosan hangoztatja ugyanakkor azt az álláspontját is, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényhez.

A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel.

A brit kormány e hónap elején terjesztette be brexitmegállapodási javaslatát az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

A javaslatról az EU részéről az elmúlt napokban óvatosan derűlátó nyilatkozatok hangzottak el, ám Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója a hétvégén úgy tájékoztatta bennmaradó 27 tagország EU-nagyköveteit, hogy főleg a vámjogi kérdésekben továbbra is "széles a szakadék" a felek álláspontjai között.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: Iránnak tíz-tizenegy atomrobbanófej előállítására elég hasadóanyaga lehet

Aszódi Attila: Iránnak tíz-tizenegy atomrobbanófej előállítására elég hasadóanyaga lehet

Nem jutott a környezetbe radioaktív szennyezés az iráni atomlétesítmények elleni izraeli–amerikai támadás hatására, a mérések szerint a háttérsugárzás nem nőtt meg – erről is beszélt az InfoRádió EnergiaVilág című műsorának nyilatkozva Aszódi Attila atomenergetikai szakértő. Közben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi pénteken bejelentette: a NAÜ egy új nukleáris megállapodás létrehozásán dolgozik az Egyesült Államok és Irán között.

Dénes Ferenc Szoboszlai szintlépéséről: két kísértés jön számításba

Ahhoz, hogy Szoboszlai Dominik a horvát Luka Modrichoz hasonló kultikus futballsztár legyen, valószínűleg a Real Madridban kellene játszania – mondta az InfoRádióban Dénes Ferenc sportközgazdász a Liverpool játékosáról. A magyar válogatott csapatkapitánya újabb szabadrúgásgólja után sokadjára is bekerült az angol bajnoki forduló legjobbjai közé, ráadásul az értéke az egyik leghitelesebb becslés szerint már 100 millió euró.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×