Boris Johnson vasárnap tájékoztatta kormányának tagjait az Európai Unióval folyó tárgyalásokról.

A Downing Street szóvivőjének vasárnap délutáni beszámolója szerint

a kormányfő a kabinetülésen megerősítette, hogy látható a megállapodáshoz vezető út, de még mindig sok a teendő, mire ennek az útnak a végére lehet jutni.

A londoni miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Johnson kifejtette minisztereinek azt is, hogy lát lehetőséget olyan megállapodásra, amely tiszteletben tatja az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezményt, ugyanakkor nem tartalmazza azt a tartalékmegoldást (backstop), amelynek célja az ír-északír határon - éppen e megállapodás egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létező - fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülése.

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval a brexit után is, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

E rendszer alapján Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Boris Johnson kormánya azonban mereven elveti a backstop-záradékot, mert álláspontja szerint ez a megoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki.

A brit kormány tíz napja beterjesztett egy alternatív javaslatcsomagot, amely az ír sziget egészére és minden áruféleségre, köztük az agrárélelmiszerekre kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását indítványozza az Európai Uniónak.

A brit javaslat sarkalatos eleme ugyanakkor az is, hogy Észak-Írország a brexitet követő átmeneti időszak után nem az EU vámuniójának, hanem teljes mértékben az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne.

A javaslatcsomag az Európai Unió részéről elsőször hűvös fogadtatásra lelt.

Boris Johnson és Leo Varadkar ír miniszterelnök csütörtökön tartott kétoldalú angliai megbeszélése után azonban - a politikai elemzőket is meglepve - hirtelen és jelentősen megváltozott a hangulat.

Varadkar, aki korábban igen kritikus véleményeket mondott a brit kormány Brexit-stratégiájáról, a találkozó utáni nyilatkozatában kijelentette: tárgyalása Boris Johnsonnal "nagyon pozitív és nagyon ígéretes" volt. Hozzátette: most már teljes mértékben meg van győződve arról, hogy Írországhoz hasonlóan London is megállapodásra törekszik a Brexit feltételeiről.

Az ír kormányfő hangsúlyozta: a találkozó elégséges alapot ad a brüsszeli tárgyalások folytatásához.

A Downing Street által a nem sajtónyilvános csütörtöki megbeszélésről kiadott közlemény megfogalmazása szerint Johnson és Varadkar "lát olyan ösvényt, amely elvezethet a lehetséges megállapodáshoz".

A brit kormány vasárnapi ülésén Johnson ugyanígy fogalmazott, megtoldva azzal, hogy még sok a munka, és Nagy-Britanniának készen kell állnia arra, hogy a Brexit október 31-i határnapján kilép az EU-ból.

Érdemi részletek Johnson és Varadkar megbeszéléséről azóta sem láttak napvilágot hivatalos forrásból, de a hétvégén "intenzívnek" minősített zártkörű tárgyalások folytak brit és uniós szakértők között Brüsszelben.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap név nélkül idézett uniós forrása úgy fogalmazott: "vannak olyan elemek", amelyek lehetővé teszik a tárgyalóküldöttségeknek a munka folytatását, és uniós részről remélik, hogy a Brexit szempontjából döntő jelentőségű október 17-18-i EU-csúcsig sikerül megállapodásra jutni.

A brit parlament hétfőn, II. Erzsébet királynő hagyományos felsőházi trónbeszédével új törvényhozási évadot kezd, és az alsóház jövő szombaton, közvetlenül az EU-csúcstalálkozó után rendkívüli ülést tart. A múlt hónapban ellenzéki kezdeményezésre elfogadott törvény szerint ha addig nincs kilépési megállapodás, Boris Johnsonnak aznap kellene kezdeményeznie a Brexit halasztását az EU-nál.