A brit belügyminisztérium szerdán ismertetett friss adataiból az is kiderül, hogy a magyarok közül eddig csaknem 54 ezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt. A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca tájékoztatása szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg. A minisztérium közölte, hogy saját belső - a statisztikában egyelőre nem szereplő - nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót.

• A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal.
• Őket a románok követik 280 600 benyújtott kérvénnyel.
• az olaszok 200 700,
• a spanyolok 115 700,
• a franciák 70 700,
• a németek 53 500 folyamodványt nyújtottak be.
• A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A brit belügyminisztérium szerdai kimutatása szerint a hatóságok az eddig feldolgozott 1,52 millió kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok közül mindössze kettő esetében született elutasító döntés.

Az elbírált folyamodványok 61 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 38 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak. Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen az Egyesült Királyságban, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik.

Az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgároknak a brit belügyminisztérium szerint legalább

2020. december 31-éig van idejük tartós letelepedésük engedélyeztetésére.

Ez a határidő mindenképpen érvényben marad, akár lesz megállapodás London és az EU között a Brexit feltételeiről, akár nem. Az Egyesült Királyságban élő és a brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

Brandon Lewis belügyi államtitkár - a kormányzó brit Konzervatív Párt volt elnöke - a szerdai statisztikai ismertetéshez fűzött nyilatkozatában "fantasztikus hírnek" nevezte, hogy már kétmillió külföldi EU-állampolgár folyamodott letelepedett státusért.

"Önök a mi barátaink, családtagjaink, szomszédaink, és szeretnénk, ha maradnának"

- fogalmazott nyilatkozatában Lewis. Független londoni szakértői vélemények azonban a külföldi EU-állampolgárok tömeges távozását valószínűsítik megállapodás nélküli brexit esetére.

Az Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni pénzügyi kutatóműhely különböző Brexit-forgatókönyveket modellező, e héten ismertetett tanulmányában közölte: azzal számol, hogy rendezetlen kilépés esetén az Európai Unióból érkező, jelenleg évi nettó 60 ezer fős bevándorlás nettó 150 ezer fős kivándorlássá fordulna át, és a távozó külföldi EU-állampolgárokhoz évente 50 ezer brit is csatlakozna, akik uniós országokba vándorolnának ki.

Inkább kivárnak

Közben elhalasztotta szerdán a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést annak a keresetnek az ügyében, amelynek beterjesztői bírósági intézkedéssel kívánják rákényszeríteni a brit kormányt a rendezetlen brexitet tiltó törvény betartására.

Az Edinburghban ülésező Court of Session első fokon eljáró tanácsa hétfőn elvetette a jogászok és skót parlamenti képviselők által beterjesztett indítványt, azzal az indokkal, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök írásban elkötelezte magát a rendezetlen brexitet (az Egyesült Királyság Európai Unióból való, megállapodás nélküli kilépését) tiltó és megállapodás híján a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvény végrehajtása mellett. Az eljárás kezdeményezői a döntést megfellebbezték, de

a Court of Session fellebbviteli tanácsa szerdán úgy döntött, hogy október 21-ig elhalasztja a jogerős határozatot. Az indoklás szerint addig várhatóan a jelenleginél "sokkal világosabb lesz az összkép" a brexitről folyó vitában.

A brit parlament jövő szombaton, közvetlenül a brexit-folyamat szempontjából kritikus jelentőségű EU-csúcstalálkozó után rendkívüli ülést tart.

A törvény szerint megállapodás híján Johnsonnak aznap kellene kezdeményeznie a Brexit halasztását az EU-nál. A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a Nagy-Britanniához tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket.

A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis a jövő szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.
Ha a jövő heti EU-csúcsértekezleten sikerülne megállapodást elérni a brit kormány által a brexit feltételrendszeréről minap beterjesztett új javaslatcsomagról, akkor ezt a kormány a jövő szombati parlamenti ülésen a képviselők elé terjesztené szavazásra. A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt.

Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedden félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint Merkel azt közölte a brit miniszterelnökkel, hogy a mostani brit javaslatcsomag alapján "rendkívül valószínűtlennek" tartja a megállapodást. A német kormány nem részletezte a beszélgetés tartalmát, arra hivatkozva, hogy magánjellegű megbeszélésről volt szó. Név nélkül idézett EU-illetékesek azonban a BBC-nek nyilatkozva kétségbe vonták, hogy Merkel szó szerint ezt mondta volna Johnsonnak a telefonbeszélgetésben. A tárgyalások mindenesetre folytatódnak: Boris Johnson várhatóan csütörtökön Dublinban tárgyal Leo Varadkar ír miniszterelnökkel. A brexit leghevesebben vitatott eleme az, hogy miképp lehetne elkerülni az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a kilépés után.