Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Pixabay

Nem késett az EU válasza Boris Johnson "alternatív megoldásos" levelére

A brit miniszterelnök levelet írt Donald Tusk ET-elnöknek, a napokban pedig újabb brexittárgyalási forduló következik.

Nem vázol fel megvalósítható alternatívákat Boris Johnson brit miniszterelnök előző napi levele az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeire vonatkozóan - szögezte le az Európai Bizottság kedden. Sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő félrevezetőnek és pontatlannak minősítette a szóban forgó levelet, amelyben Johnson az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó, szerinte antidemokratikus tartalékmegoldás (backstop) törlését kérte.

A történtekre Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is reagált, rámutatva, hogy a brit belpolitikai bénultság fő okának számító mechanizmus "biztosíték" a kemény határok újbóli bevezetése ellen, hacsak és amíg nem születik jobb megoldás. "Valójában a határellenőrzés visszaállítását támogatják, akik ellenzik ezt a pótmegoldást, de nem kínálnak reális alternatívákat" - írta Tusk a Twitteren.

Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője hétfőn figyelmeztette brit kollégáját, hogy a bennmaradó tagállamok nem fogják újratárgyalni a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor leszavazott kiválási szerződést.

Keddi levelében Boris Johnson azt javasolta, a tartalékmegoldás helyett a felek kötelezzék magukat, hogy alternatív megoldást találnak a Brexit október 31-ei határideje után tervbe vett átmeneti időszak végéig. Egyes elemzők azonban a dokumentumot "puszta PR-fogásnak" tartják.

A tartalékmegoldás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop alkalmazását.

A "kemény Brexit" növekvő valószínűsége nyomán eközben az angol font értéke közel hároméves mélypontra zuhant a dollárral és az euróval szemben.
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×