Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×