Infostart.hu
eur:
380.05
usd:
322.16
bux:
131280.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
A világ egyik legfontosabb üzleti lapjának tartalmai érkeznek a Portfolio-ra

A világ egyik legfontosabb üzleti lapjának tartalmai érkeznek a Portfolio-ra

A Portfolio szindikációs partnerségre lépett a The Economist brit magazinnal: a világ egyik legelismertebb gazdasági–közéleti lapjának tartalmai 2026 januárjától kezdődően rendszeresen megjelennek a Portfolio felületein. A Portfolio hetente több írást vesz át, melynek köszönhetően éves szinten több mint száz egyedi cikkel gazdagodnak a magyar hírportál olvasói. A tartalomlicenc-megállapodás célja, hogy a hazai közönség még közvetlenebbül férjen hozzá a nemzetközi sajtó élvonalának gondolataihoz és adatalapú nézőpontjaihoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×